Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Papp Ferenc-Szabó Sándor: A környezetvédelem gazdasági kérdései a vízgazdálkodásban

A környezetvédelem gazdasági kérdései 345 megelőzi természeti kincsünk károsodását, elősegíti megóvásukat, esetenként újratermelődésüket, s ezzel a természeti kincseink megújulását, növekedését. 5. Példa: Az üdülés és a víz Nagyon jellegzetes és jól áttekinthető példát találunk az infrastrukturális területekről is. Л környezetvédelem gazdasági kérdései bonyolultságának bemutatására tökéletes modell a Balaton, amely százezrek számára biztosít pihenést, üdülést, szórakozást, kulturális és sportolási lehetőséget. A társadalmi igények és elvárások mind az ellátottsági szint növelését, mind a látogatottság bővítésének lehetőségét indokolják. Gazdasági lehetőségeink a Balaton teljes körű fejlesztésére korlátozottak, amely a környezet, ezen belül a vízminőség romlását eredményezte. А IV. ötéves tervben több mint 8 mrd Ft-ot fordítottunk fejlesztési célokra, amelyet a nemzeti jövedelemből vontunk el. Infrastrukturális beruházásokra áldoztunk azért, hogy hétvégeken több mint félmillió ember üdülési feltételeit biztosítsuk. A Balaton gazdasági értékelését és környezeti kihatását nehéz számszerűsíteni, lehetetlen elkülönítetten vizsgálni. De könnyű érzékelni, hogy ha a környezetvédelmet elhanyagoljuk, vizének minősége leromlik és a különleges vízi környezet hasznosítására eszközölt több milliárd forint értékű beruházás válik értéktelenné. Elmaradna az évenkénti bevétel és a forintokban, devizákban ki nem fejezhető rekreációs igények kielégítése. Ezért csak a vízminőség védelmére az elkövetkező két ötéves tervidőszak alatt minimum 8 — 10 milliárd Ft-ot kell beruházni. 4. A hatékonyság problémái a környezetvédelemben Népgazdaságunk jelenlegi fejlődési szakaszában döntő fontosságú a gazdasági erőforrások felhasználásának hatékonysága. Ez alól a környezetvédelem sem kivétel és ezért ezekről a kérdésekről itt is kell beszélni. A hatékonyság a gazdasági tevékenység eredményességének minősítésére szolgáló legátfogóbb fogalom és helyesen alkalmazva mindig népgazdasági szinten értendő. Ilyen értelmezésben használjuk a környezetvédelem esetében is. Valamely tevékenység hatékonyságáról csak akkor lehet szó, ha az szükségletek kielégítésére irányul. Azt a megoldást tekinthetjük hatékonyabbnak egy másik megoldással szemben, amely a környezeti elemeknek egy kitűzött összetételét a legkisebb ráfordítással valósítja meg, illetve egy adott gazdasági erőforrás keretből a legnagyobb mértékű, legtöbb környezeti szükséglet vagy igény kielégítését biztosítja. (Pl. célirányosan telepített véderdő-szükségletet elégít ki a létesítmények védelmével, továbbá egy környezeti igényt is a szebb táj formálásával, a levegőre való kedvező hatásával.) A népgazdasági hatékonyság környezetvédelemre való fenti megfogalmazásához néhány kiegészítést fűzünk. A környezetvédelem esetében is magasabbrendü fogalom a társadalmi hatékonyság, mint a gazdasági hatékonyság. A társadalmi hatékonyságban a társadalom összességének célkitűzéséhez mérjük a szóban forgó környezetvédelmi beavatkozásokat, amellett a gazdasági célkitűzés másodlagos. A társadalmi hatékonyságot tartjuk szem előtt, amikor prioritást biztosítunk olyan környezeti ártalmak megszüntetésére, amely az embert veszélyeztető mér-