Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Papp Ferenc-Szabó Sándor: A környezetvédelem gazdasági kérdései a vízgazdálkodásban

340 Papp F. és Szabó S. A nemzetközi együttműködés jelentőségét, fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni részünkről, akik a Duna-völgyben vízgazdálkodási szempontból a legkedvezőtlenebb adottságokkal rendelkezünk. Természetes kis vizeinknek csupán 4%-a hazai eredetű és 5 ország szennyvize folyik keresztül folyóinkon. Hazánk részéről kiemelkedő jelentőségű a több oldalú nemzetközi kapcsolat és szükséges bizonyos fokú kompromisszum a környezetvédelmi célok érdekében. A záróokmányban való elkötelezettségünk, de saját jól felfogott érdekünk is — a gazdaság fejlesztésének olyan üteme, amely mellett megelőző intézkedésekkel az ökológiai egyensúlyt fenntarthatjuk. Környezeti politikánk lényege, hogy a környezet tisztasága az életfeltételek eleme, ezért a gazdasági növekedés és környezetvédelem összetartozó, egymástól elválaszthatatlan. Szemléletünkben és cselekvésünkben meghatározó az egységes gondolkodásmód abban, hogy össztársadalmi érdeknek tekintjük a gazdasági növekedést és az emberi környezet megőrzését, életkörülményeink javítását. Hazánkban a környezetvédelem alapvető célkitűzéseit az 1076. évi II. Törvény, a Környezetvédelmi Törvény fogalmazta meg. A környezet minőségének megóvása, a környezet fejlesztése a kívánságok szintjéről a társadalmilag elismert szükségletek szintjére emelekedett, ami a Környezetvédelmi Törvényben nyert kifejezést. A környezetvédelem szerves részévé vált életszínvonal-politikánknak és fontos feladatot ró a végrehajtásban érdekelt állami és társadalmi szervekre egyaránt. A Környezetvédelmi Törvény legjelentősebb alapelve, hogy — társadalmi igényt fejez ki és embercentrikus, — a népgazdaság folyamatos fejlesztésével egybekapcsolja a környezet védelme mellett a környezet fejlesztését is, és ezt gazdasági feladatnak tekinti, és ugyanakkor hangsúlyozza, hogy — a környezetvédelmi feladatokat fokozatosan, — a népgazdasági tevvel összhangban, — a népgazdaság fejlődésével és erőforrásaival arányosan kell megvalósítani. Szocialista viszonyaink között nincs ellentmondás a gazdasági fejlődés és környezetvédelem között, mert a környezet minősége az életfeltételek eleme, ezért mindkettő össztársadalmi célkitűzés. E cél érdekében politikai és állami irányítással a gazdasági növekedés, valamint a lakosság fokozódó jóléte és a környezetvédelmi érdek összhangja megteremthető. Ez környezetvédelmi politikánk célja és lényege. 2. A környezetvédelemre fordítandó erőforrások nagysága Ismert, hogy természeti kincsekben szegény, gazdaságilag közepesen fejlett országok vagyunk. Mindig nagy probléma, hogyan osszuk meg a gazdasági erőforrásokat a termelő és nem termelő tevékenység között úgy, hogy gazdasági fejlődésünk folyamatosan növekvő legyen. Mindig mérlegelendő, mi az amit kiszakíthatunk a nemzeti jövdelemből az infrastruktúra fejlesztésére, ezen belül a környezet védelmére. A környezetvédelemre fordítandó gazdasági erőforrások nagysága függ a környezeti elemek aktuális minőségi állapotától, valamint az ezekre vonatkozó társa-