Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

2. füzet - Hajós Béla-Böcskei László: A Rába folyó hidromechanizációs töltéserősítésének tapasztalatai

A Rába folyó töltéserősítése 253 в 2. ábra. Master típusú szívó-nyomó kotró Fig. 2. Master-type suction dredge Bild 2. Der Saug-Druckbagger Typ Master Az ütemterv alapján a /eladatok a gépkezelők színijéig lebonthatók. Ez megfelelő anyagi érdekeltségi rendszerrel összekapcsolva jól ellenőrizhető ösztönző tényező. Egyidejűleg az előrehaladás folyamatos felvázolásával az irányító művezető mindenkor áttekinthető képet kap a kivitel előrehaladásáról, a soron következő feladatokról. Л gépláncon belül az egyes gépek által végzett munkarészeket a 4 — 10. ábrákon láthatjuk. A gépláncot az 1. jelű földtoló vezeti, amely a kialakítandó zagytérben haladva a gyeptelenítést és zagygátépítést végzi (4. ábra). A második munkagép az I. jelű kotró, amely a töltéskoronán dolgozva a mentett oldali humusz és kötött anyag ál karolását végzi (•). ábra). A fen I i két munkarészt a hidromechanízációs munkafázis követi. A háttöltésépítéshez szükséges anyag kitermelését lényegében az eredeti elképzelésnek megfelelő módon végzik. A parii munkák üteme a kotrógép haladási sebességével megegyezik. A szárazföldi csövezés rendszere és szerelési sorrendje változatlan. Lényeges változtatást jelent azonban az eredeti megoldáshoz viszonyítva, hogy tolózárak beépítésére ritkán, csak elvétve keriil sor. A tolózárak eredetileg a kotró folyamatos üzemét szolgálták oly módon, hogy a szerelés időtartamára biztosították a ,,T" ág ellentétes oldalán az üzemet. Egyúttal viszont ezek bizonyultak a csővezeték legnehezebben kezelhető, legjobban kopó és törő, ugyanakkor legdrágább részeinek is. A tolózárak segítségével azonban csak a kotró folyamatos üzemét és nem a folyamatos termelést sikerült biztosítani. A tolózárak kezeléséhez ugyanis minden esetben szükséges a teljes csővezeték átmosása, ami esetenként 15 — 20 perces