Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

2. füzet - Hajós Béla-Böcskei László: A Rába folyó hidromechanizációs töltéserősítésének tapasztalatai

A Rába folyó töltéserősítése 253 в 2. ábra. Master típusú szívó-nyomó kotró Fig. 2. Master-type suction dredge Bild 2. Der Saug-Druckbagger Typ Master Az ütemterv alapján a /eladatok a gépkezelők színijéig lebonthatók. Ez megfe­lelő anyagi érdekeltségi rendszerrel összekapcsolva jól ellenőrizhető ösztönző tényező. Egyidejűleg az előrehaladás folyamatos felvázolásával az irányító mű­vezető mindenkor áttekinthető képet kap a kivitel előrehaladásáról, a soron követ­kező feladatokról. Л gépláncon belül az egyes gépek által végzett munkarészeket a 4 — 10. ábrákon láthatjuk. A gépláncot az 1. jelű földtoló vezeti, amely a kialakítandó zagytérben haladva a gyeptelenítést és zagygátépítést végzi (4. ábra). A második munkagép az I. jelű kotró, amely a töltéskoronán dolgozva a men­tett oldali humusz és kötött anyag ál karolását végzi (•). ábra). A fen I i két munkarészt a hidromechanízációs munkafázis követi. A háttöltés­építéshez szükséges anyag kitermelését lényegében az eredeti elképzelésnek meg­felelő módon végzik. A parii munkák üteme a kotrógép haladási sebességével megegyezik. A szárazföldi csövezés rendszere és szerelési sorrendje változatlan. Lényeges vál­toztatást jelent azonban az eredeti megoldáshoz viszonyítva, hogy tolózárak beépí­tésére ritkán, csak elvétve keriil sor. A tolózárak eredetileg a kotró folyamatos üzemét szolgálták oly módon, hogy a szerelés időtartamára biztosították a ,,T" ág ellentétes oldalán az üzemet. Egyúttal viszont ezek bizonyultak a csővezeték legnehezebben kezelhető, legjobban kopó és törő, ugyanakkor legdrágább részei­nek is. A tolózárak segítségével azonban csak a kotró folyamatos üzemét és nem a folyamatos termelést sikerült biztosítani. A tolózárak kezeléséhez ugyanis min­den esetben szükséges a teljes csővezeték átmosása, ami esetenként 15 — 20 perces

Next

/
Oldalképek
Tartalom