Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

2. füzet - Gábri Mihály: Szudán vízgazdálkodása

Szudán vízgazdálkodása 20!) — A növényszerkezet összeállításánál szigorúan csak a népgazdaságilag legfontosabb növények (hosszúszálú gyapot, földimogyoró, búza, cukornád) termesztésére összpontosítanak. — A kifejezetten nagy kiterjedésű rendszereket rendkívül leegyszerűsített, de a viszonyoknak megfelelő elvek (egyféle víznorma, bevált öntözési idő, — forduló, sablonos csatornavezetés és öntözött táblakiosztás) alapján tervezik. Az Öntözésügyi Minisztérium keretében alakult Építő Vállalat ugyancsak korszerűen és magas szinten gépesített, szervezetten, feltűnő rövid határidővel földmunkát, műtárgyat egyaránt kifogástalan minőségben épít. Az üzemi szervezet (n bérlők, a Földmüvelésügyi Minisztérium és az Öntözésügyi Minisztérium) együttműködése szerződéses alapon inegasszintű, szigorú előírások betartásával. A bérlők és az üzemi szervezet (Hoard) szerzéidéses kapcsolatban van. A Hoard a létesítés, az üzem és értékesítés terhének nagy részét vállalja. A termelésben állandóan új, korszerű módszereket vezetnek be. A szudáni közép- és hosszú távú népgazdaság-fejlesztési tervek a külföldi pénzügyi támogatásokat, úgymint: az IDA (International Development Association = =Világbank), a Kuwait Hank for Arab Economic Development (Kuvait alapítvány). valamint az A II) (USA segély) segítségét figyelembe véve nagy jelentőségű vízgazdálkodási tárgyú tervezési, építési konkrét elgondolásokat (városok ivóvízellátása, hajózsilipek, vízerőművek, öntözőrendszerek, vízrendezés) tartalmaznak. Vízkészlet-gazdálkodás szempontjából tanulságos megismerni a Szudán és Egyiptom között évtizedek óta létező és fejlődő, a Nílus vizének gazdaságos felhasználását szolgáló egyezményeket. Az Asszuáni, a Jebel Aiilia-, a Sennar-, a Roseires- és a Khasm El Girba duzzasztógátak, valamint a Jonglei csatornarendszer művei közös vízmennyiség-szabályozó egységet alkotnak abból a célból, hogy a Kék- és Fehér-, valamint az egyesített Nílus és ezek mellékvízfolyásainak évi vízhozama a két hatalmas ország mezőgazdaságának a fejlesztése szempontjából minél jobban ki legyen használva. Tanulságos (de érthető) az is, hogy a Níluson és a mellékvízfolyásokon a vízgazdálkodás és vízhasznosítás művein kívül a folyószabályozás, árvédelem és hajózás érdekében alig történt eddig beavatkozás. Vagyis e téren a vízrendezést megelőzi a vízhasznosítás, viszont a jövőben óriási folyószabályozási művek tervezésére és megvalósítására nyílik majd lehetőség! A közelmúlt exporttervezések tükrében le kell vonnunk azt a tanulságot is, hogy a fejlődésben levő országokban csak akkor szabad jelentős szakértői munkát vállalni, ha előbb megismerjük azt a szintet, melyen e feladatok terén már fejlett országoktól kapott segítség eredményeként az illető ország most áll, és megbecsüljük az ott dolgozó helyi szakemberek tudását is. b) Vízügyi szolgálat Szudánban nincs központi vízügyi hivatal. A vízügyi kérdésekkel több szerv foglalkozik a következők szerint: 1. Öntözésügyi és Vízerőíigyi Minisztérium (Ministry of Irrigation and ILE.

P.). A Nílus, ennek mellékfolyói, valamint a nagyobb, az esős évszakban vizet szállító medrek (wádik) hidrológiai kérdéseivel foglalkozik. Hatásköre az öntözés, vízerőmű, hajózás, árvízvédelem, valamint az öntözőrendszereken belüli városi vízellátás ágazataira terjed ki (4. ábra).