Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

1. füzet - Meszéna György: Árvízvédelmi fejlesztési beruházások elosztásának dinamikus tervezése

ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSI BERUHÁZÁSOK OPTIMÁLIS ELOSZTÁSÁNAK DINAMIKUS TERVEZÉSE MESZÉNA GYÖRGYI Az árvízvédelmi művek védőképességének növelésére évente meghatározott összeg áll rendelkezésre. Az alábbiakban módszert kívánunk kidolgozni a beruházási összegek leggazdaságosabb felhasználásának, elosztásának megtervezésére. Az eljárás dinamikus szemlélettel, hosszabb időtartam figyelembevételével készült. A tanulmány röviden tartalmazza az alapmodell felépítésének egyes lépéseit, a kis minta keretben végzett első számítások menetét, valamint az (elsődlegesen összeállított) országos méretű adathalmazzal történt gépi számítás tapasztalatait. Kitérünk továbbá a munka általános értékelésére, operatív hasznosításának lehetőségeire is. I. A modell felépítése Az ismertetendő modell kialakítását az OVH keretei közölt sokoldalú kutatómunka előzte meg. Munkánkban e kutatások aktuális fázisára támaszkodunk, de továbbfejlesztésük minden nehézség nélkül figyelembe vehető. a) A cél megfogalmazása Az ország területén kiépített kb. 4200 km védvonal közvetlenül 70—80 árvízvédelmi öblözet területét határolja. Ezek az öblözetek egyes esetekben kapcsolatuk, egymásrahatásuk alapján csoportosíthatók, s részben együtt is kezelhetők. Elképzelhető azonban, hogy egyes öblözeteket külön is kiemelünk, s a fejlesztés vonatkozásában megkülönböztetett helyet biztosítunk a számukra. A munka első fázisában valamennyi öblözetet figyelembe véve, elvi modell keretében kívánjuk a töltéserősítés optimális mértékét meghatározni. Az erősítés optimális voltán azt értjük, hogy a kialakított védőképességek hatására a védekezés tiszta eredménynövekedése országosan a lehető legnagyobb értéket vegye fel, természetesen az adott keretek között maradva a beruházási költségekkel. Külön szeretnénk foglalkozni a töltéserősítés fogalomkörével. Könnyen belátható, hogy a mindenkori vízszint számszerű adata önmagában keveset mond, hiszen egyes helyeken 3 m-es vízmagasság jelenthet komoly árvízveszélyt, míg máshol a 8 m sem jelent nagyobb problémát. Ennek ellenére a modell a vízszint jogalmával dolgozik. Egy adott öblözetben ugyanis egy esetleges árvíz (gátszakadás) esetén a ténylegesen elöntött teriilet, s így a keletkező árvízkár is a szóban forgó időpontban kialakult vízmagasságtól függ. Más oldalról viszont alaposan indokol1 Meszéna György matematikus, oki. elektromérnök, Л1агх Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense, Budapest Л tanulmány alapja Meszéna György—Szép Jenő—Varga József: Árvízvédelmi fejlesztési beruházások optimális elosztásának dinamikus tervezése c. kutatás, Budapest, 1970.