Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

RÖVIDEBB TAN ULM .4 NYO К, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK ROVATVEZETŐ : DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN AZ ELlíA-OLDALCSATORiVA ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ ÖNTÖZÉSEK

1 ALTMANN, KLAUS

2 1. Az Elba-oldalcsatorna a) A csatorna célja és rövid építéstörténete A kb. 115 km hosszú, hárombögés Elba-oldalcsatorna az NDK és az NSZK területét kelet-nyugati irányban átszelő Ems —Weser—Elba-csatornát (az ún. Mittellandkanal-t) Hamburggal, valamint (a Lübeck —Elba csatorna révén) Lübeckkel köti össze. Ezzel kapcsolatot teremt egyrészt az NSZK északi és északnyugati részének iparvidékei (pl. Hannover és Braunschweig), másrészt a közép- és kelet-európai országok (köztük az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország) számára az Északi- és a Keleti-tenger egy-egy nagy kikötőjéhez. A csatorna többcélú létesítmény: nemcsak közlekedési vonalként szeli át az ún. Lüneberger Heide keleti peremvidékét, hanem az árvizek levezetését és a vízhasznosítást (egyebek között a mezőgazdasági öntözést és az ipari vízellátást) is szolgálja. Az Elba-oldalcsatorna terve 1911 óta többször is felbukkant. 1951-ben megalakult az Észak-Déli Csatorna Egyesülés (Nord-Süd-Kanal-Verein); az Elba-oldalcsatorna érdemi tervezése pedig 1959-ben kezdődött. 1964-ig 9 részletben elkészültek az általános tervek, 1968-ig pedig 10 részletben a műszaki tervek. Az építési munkák 1968. május 6-án az artlenburgi zsilipkapunál az akkori közlekedési miniszter, Leber első ásóvágásával kezdődtek. A csatorna építését 1976 júniusában fejezték be. A csatorna költségeit 1964-ben 763 millió márkára becsülték, tényleges költsége viszont 1,3 milliárd márka volt. Az építés során kereken 50 millió m

3 földet kellett megmozgatni. A csatornaépítési költségek 2/3 részét az NSZK állami költségvetése, 1/3 részben pedig Hamburg város viselte. b) Nyomvonalváltozatok A csatorna végső nyomvonalát számos előterv alapján (1. ábra), az alábbi tények és szempontok figyelembevételével választották ki : a) Az Elba Magdeburg alatti szakaszát csak igen nagy nehézségek árán lehetett csatornázni; e szakaszon a hajózást mind a kisvízi, mind az árvízi időszakokban korlátozni kell. E korlátozás különösen az NDK-ban elterjedt tolóhaj ó-egységeket érinti. Az építendő új csatorna egyik fő célja tehát az, hogy a hajók Magdeburgtól Hamburgig a Mittellandkanaton és az új csatornán keresztül, a nehezen hajózható Elba-szakasz megkerülésével juthassanak el. b) A különböző nyomvonalváltozatok előterveinek összetevéséből kitűnt, hogy a Hamburg, valamint az NSZK és az NDK különböző ipari központjai közötti távolság a megvalósításra kiválasztott nyomvonal esetében lesz optimális c) A csatornát célszerű volt olyan erdőkben viszonylag gazdag területen átvezetni, amelynek különösen nagyok a fejlesztési igényei. A csatorna kikötőit Lüneburg, Uelzen és Wittingen városához irányozták elő. 1 A Magyar Hidrológiai Társaság rendezésében tartott két előadás összevont rövidített anyaga. „Az épülő Elba-oldalcsatorna" c. előadás 1976. április 7-én Budapesten, a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási, a Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai, valamint a Vízgazdálkodási Szakosztály közös rendezvényén; az „Űj öntözőrendszer Alsó-Szászországban" c. előadás pedig 1976. április 9-én Pécsett, a Pécsi Területi Szervezet előadóülésén hangzott el. Az itt közölt tanulmányt összeállította Domokos Miklós. 2 Klaus Altmann oki. mérnök, Vízügyi Hivatal, Celle, Német Szövetségi Köztársaság.