Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

1. füzet - Bosznay Miklós: Segédábrák az alagcsőtávolság Dumm-féle képletének alkalmazásához

Segédábrák az alagcsötávolság képletéhez 93 ről közvetlenül leolvasható a közelítőnek tekintendő L

D

3 és a pontos L

01 dréntávolságok г viszonya. Л görbesereg kiegészíthető az ábra baloldalán látható egyenessereggel, melynek segítségével számítás nélkül, a számolóábrán történő végighaladással juthatunk hozzá az eredményhez. Л számolóábrát ily módon arra használhatjuk, hogy az eddig a Dumm-féle közelítő D'j-vel számított dréntávolságokat helyesbítsük, vagy pedig arra, hogy a kényelmi szempontból, számítási egyszerűsítésül szándékosan alkalmazott D

3-ve 1 nyert értékeket azonnal korrigáljuk. A számolóábra alkalmazását a következő számpélda mutatja be (lásd a szerkesztési menetet mutató szaggatott vonalakat is a 6. ábrán): 1. példa: Adatok: h

0=0,80 m, h,= 0,25 m, D

o = 0,20 m, A'=1,00 m/nap, p = 0,l (10%), = 10 nap. Dumm módszerével számolva, az adott esethez a (6) képletet kell használni, mivel DJh

0 — 0,25>0,1. Ugyancsak Dumm javaslatára a D

3 méretet a D

0 méretből és a közelítő Dg-ből, vagyis /í

n/2-ből kell összetenni : Г)

3 = 1>

0 + Л

0/2 = 0,20+ 0,40 = 0,60 m, amivel _ я

2-1,0-0,6-10,0 ni 1 1Д6-0,8

0 ' ' 0^25 amiből L

D

3 = 21,24 m. A pontosnak tekintett érték kiszámításához a fenti D

3 helyett Z)

x-et kell alkalmazni : 21n In ?7ör" h, 0,25 Ezzel az értékkel ?r

2-l,0-0,44-10,0 1,16-0,80 L

2

D

1— ' „ =331,03 m

2, 0,2о amiből L

m= 18,20 m. A űí/mm-féle módon számított dréntávolság tehát nagyobb, mint amit a pontos képlettel kaptunk. A kettő hányadosa L

D3

= 21,24 L

D

1 18,20 ' A 6. ábrán feltüntetett szerkesztési menettel, interpolálással, a görbeseregről is ugyanez az érték olvasható le. A számolóábrát tehát úgy lehet alkalmazni, hogy