Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában

A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság 571 1 milliárd Ft. A terv keretében végzett fontosabb munkákat a következőkben ismertetjük. 1. Az árvízvédelem érdekében állami fővédvonalainkat tervszerűen továbbfejlesztettük és néhány eddig nyílt öblözet mentesítésére is sor került. A védelmi műszaki tervek alapjául az 1965. évi dunai árvíz szolgált, amely Budapestnél csupán 22 cm-rel volt kisebb a mértékadónak megállapított árvíz magasságánál. Ennek megfelelően került sor Pócsmegyer és Tahitótfalu belterületi védművének 1,0 m biztonságú, külterületi védművének 0,5 m biztonságú kiépítésére. Megvalósultak a szentendrei-szigeti csőzsilipek, a dunafüredi töltés jókarba helyezése, a Pokol csárda környéki töltéserősítés és a horányi és surányi töltésrézsű burkolatok javítása. Az árvízvédelem jelentős munkája volt a budakalászi öblözet bevédése, amellyel a budapesti Római-parti védtöltés és Szentendre város közötti szakasz árvízvédelme teljessé válik. A Tass—Dunaegyháza közötti változó védőképességű árvízvédelmi szakasz korszerűsítésével 25,6 km hosszú árvízvédelmi töltés biztonsága fokozódik. Az Ipoly folyó árterületének fokozatos rendezése keretében a terv folyamán került sor Ipolyvecse és Ipolytölyyes belterületi szakaszainak ármentesítésére. 2. A folyószabályozás munkájának során az Igazgatóság a kezelésébe tartozó folyók, partvédő művek, vezetőművek fejlesztésével mintegy 15 km hosszú Dunaszakasz szabályozását végezte. Az Ipolyon az árterület rendezésével kapcsolatban középvízi szabályozást hajtott végre. Említést érdemel a Dunán Budafok térségében robbantással végrehajtott fenékrendezési munka. Ezt a munkát az Igazgatóság megbízására az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet (ÁBKSZ) végezte. A Ráckevei Duna kotrása ugyancsak a szokásostól eltérő folyamszabályozási feladatot jelent. Itt a szorosan vett hidrotechnikai szempontok mellett figyelembe kellett venni a vízkörnyezet-védelem, üdülés, a kikotort iszap elhelyezés és nem utolsó sorban a felkevert szennyiszap víz- és partszennyező hatását is. 3. A kisvízfolyások rendezése, vagyis a dombvidéki vízrendezés keretében az Igazgatóság a kotrás és műtárgyépítés hagyományos technológiája mellett több újszerű megoldást is alkalmazott. Ilyen a mind szélesebb körben használt biológiai medervédelem, a Gabion-kas, a Reno-matrac stb. (9. és 10. ábra) A munkák közül kiemelkedik az 50 millió Ft ráfordítással végzett Galga rendezés, amely 46 km hosszban oldja meg a Galga-völgy vízrendezését. A Galga alsó szakaszán épült árvízvédelmi töltés védelmet biztosít a Galga-völgy községeinek, mezőgazdasági területeinek 2%-os gyakoriságú árvizekkel szemben is. Ezzel egyidejűleg történt gondoskodás a vízgyűjtőrendezésről, vízmosások megkötéséről. A fővízfolyás rendezésével megnyílik a társulati, valamint az üzemen belüli vízlevezető munkák elvégzésének lehetősége. A Zagyva komplex tározós rendezése a következő tervidőszak feladata. 4. A belvízrendezés, vagyis a síkvidéki vízrendezési munkák keretében а /V. ötéves terv időszakában 74,8 km igazgatósági belvízcsatorna került korszerűsítésre. Ezek a munkák főképpen a rézsűrendezésre, a műtárgyak fejlesztésére, a gépi fenntartás előfeltételeinek biztosítására vonatkoztak. Legjelentősebb a Dunavölgyi Északi Belvízrendszer XXXI. számú csatornájának rendezése volt, amely munkát a bajai Vízügyi Igazgatósággal összhangban végeztünk. A beruházás Délegyháza, Kiskunlacháza, Dömsöd községek, valamint a Kiskunsági Állami Gazdaság területeit mentesíti a belvizektől, ezzel az állami gazdaság 3000 kh területű öntözőte-