Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Bélteky Lajos-Korim Kálmán: Hajdúszoboszló és Debrecen környéki hévizek múltja, jelene és jövője

72 Bélteky L.—Korim K. vannak. Ugyanakkor a hévíztároló egységek kialakulásában nagy szerepet játszanak a multilaterális homoktest alakzatok, melyek az egyedi homoktestek összeolvadásából keletkeznek és homokkötegeket alkotnak. Emellett éppen ilyen gyakori alakzat a lencsés típusú homoktestek megjelenése. Kőzetfizikai jellemzők Tényleges mérési adatok hiányában csupán közelítő értékek becslésére vagyunk utalva. Analógia alapján a debreceni fő hévíztároló szint (700—1100 m mélységköz) átlagos effektív porozitását25—30 térfogat%-nak vesszük. Ugyanígy a vízszintes áteresztőképességre nézve 500—1000 mD átlagértékkel számolhatunk. A hévízkutakban felvett nyomásemelkedési görbéből számított indirekt jellegű áteresztőképességű értékek igen nagy szórást mutatnak, így a Fürdő —4. (Nagyerdő) kútban К = 288 mD; a Fürdő-3. (Apafája) kútban К = 2-4 D; D-l. (kerekestelepi) kútban K= 121 mD. Hévíztároló homok-homokkő kvarchomok (ortokvarcit) típusú, helyenként és rendszertelenül mutatkozó CaC0

3 kötőanyaggal. A rétegzett típusú hévíztároló rendszer anizotrop sajátságú a közbetelepült agyagos, agyagmárgás, és kőzetlisztes rétegek és főképpen a rétegzett makrostruktúra miatt. Telepparaméterek Telepnyomás. Kezdeti (eredeti) sztatikus telepnyomás mérési adatokkal a debreceni hévízkutaknál nem rendelkezünk. A kezdeti kútfej nyomás-értékek alapján Liebe P. számítással rekonstruálta a kezdeti sztatikus telepnyomás-értékeket, jóllehet a kútfej nyomás-mérés egykori körülményei ismeretlenek. Ennek ellenére valószínűnek tartjuk, hogy a tárgyi méréseket egy-egy kútnál azonos viszonyok mellett végezték és a megadott értékközök összehasonlíthatók (nevezetesen a maximum a minimummal, a minimum pedig a minimummal). A —900 m t. sz. alatti szintre vonatkoztatott számított telepnyomás-értékek (a mérési évek megjegyzésével) : Fürdő—3. (1952) 100,4-101,8 Ez adatokból tehát a hidrosztatikus értékhez közel álló kezdeti sztatikus telepnyomás-érték tűnik ki, ami jó egyezést mutat az ország más medenceterületein a hasonló földtani felépítettségű környezetben kapott érintetlen állapotú telepnyomás-értékekkel. Már itt is megemlítjük, hogy a sztatikus telepnyomások a hévízkitermelés hatására fokozatos csökkenést mutatnak a kezdeti állapothoz képest. Sztatikus kùtfe]nyomások (nyugalmi vízszintek). A kezdeti (eredeti) sztatikus kút/ejnyomás, ill. nyugalmi vízszint értékek: Fürdő—4. (1963) -34,7 m (Megjegyezzük, hogy a Fürdő—2. kút a tőle 280 m távolságra levő Fürdő—1. kút termelése által befolyásolt.) Fürdő—1. (1932) 100,1-101,5 Fürdő—2. (1934) 99,0-100,3* Fürdő—4. (1963) 97,6-98,8 V. Kertészet (1963) 101,4 att Fürdő—1. (1932) - 8,0 m Fürdő—2. (1934) -17,6 m* Fürdő—3. (1952) - 10,5 m Kerekestelep (1951) -2,0 m V. Kertészet (1968) +47,5 m Szabadság u. (1971) -50,0 m