Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
1. füzet - Bélteky Lajos-Korim Kálmán: Hajdúszoboszló és Debrecen környéki hévizek múltja, jelene és jövője
Hajdúszoboszló és Debrecen hévizei 63> Tetétlen villanyáram szükségletét látta el, a fennmaradó gázt pedig a MÁV át és használta fel vasúti kocsik világítására (5. ábra). Földtani adatszerzés és szénhidrogén-kutatás céljából telepítették а На —II. jelű kincstári kutatófúrást. Ez az 1926-1931 között mélyült 2032 m talpmélységű, s hévízkúttá kiképzett fúrás rövid ideig hazánk legmélyebb fúrásának számított. Majd 1941-ben a MÁV gázszükségletének kielégítésére fúrták a Ha— III. jelű hévízkutat, s gázkompresszor telepet építettek mellette. 1967— 1968-ban került sor az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) kivitelezésében a Ha—V. és На—VI. jelű hévízkutak lemélyítésére az egyre növekvő hévízigény fedezésére. A Ha-I., II., III., V. és VI. jelű fúrások lényegében a jelsőpannóniai homokrétegek alkotta jő hévíztároló szintet tárták jel és csapolják meg nagyjából a 950—1100 m-es mélység szakaszban. Ugyanakkor а На—IV. és На—VII. jelű kutak a 400 m körüli mélységben elhelyezkedő jelsőpliocén felső hévíztároló rendszerre települtek. 5. ábra. Hajdúszoboszló На- I. jelű hévízkút ja Figure 5. Puits d'eau thermale No. На I de Hajdúszoboszló Bild S. Der Thermalbrunnen На I in Hajdúszoboszló b ) Debrecen A debreceni hévízkincs feltárása kincstári mélyfúrással kezdődött 1929 — 1931-ben. Ezt a fúrást is a megállapított boltozaton Pávai-Vajna F. tűzte ki. A fúrást hévíz-és földgáztermelő kúttá képezték ki, mely mint Fürdő—1. sz. kút jelenleg is működik (l. 4/b ábrát). A Fürdő—1. sz. kúttól 200 m távolságra telepítették a következő kincstári fúrást. Ezt a fúrást is, akárcsak a Fürdő—1. sz., avagy a hajdúszoboszlói Ha — I., II. és III. fúrásokat, ütveműködő berendezéssel mélyítették. Ez a Fürdő—2. sz. fúrás és kútkiképzés 1933—1934-ben történt. A hatvanas évek közepe óta a kút nincs üzemben [5]. Az alföldi szénhidrogén-kutatás keretében készült 1951-ben a D—1 jelű, kerekestelepi, inig 1952-ben a Fürdő—3. sz. (Apafája) hévízkúttá kiképzett fúrás [7]. A Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) fúrta 1963-ban a Fürdő-4. sz. (Nagyerdő) kutat, 1968-ban a Városi Kertészet, majd 1971-ben a Szabadság úti
