Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Kontur Gy.: A 25 éves FTV 647 tatja be, hanem a kavicsteraszokból nyerhető vízmennyiség kutatásánál is jelentősége lehet. Az FTI újrendszerü kavicskataszterét és az elvégzendő feladatokat mutatja az 1. ábra. Az FTI működési területe, tevékenységének széles köre, munkamódszerei és technikai felkészültsége alapvetően eltér más műszaki tervező vállalatoktól. Az FTI Talajmechanikai és Mérnökgeológiai Nyilvántartása jó szolgálatot tesz a vízépítési létesítmények előtervezésénél. Számítógépes és mikrofilmes adattárolása, a földrengésveszélyes övezetek térképi rögzítése (2. ábra), a vízépítési létesítmények földrengés elleni védelme szempontjából útmutatásul szolgálhat. Eger, Kecskemét, Duhaharaszti és Komárom környéke a legintenzívebb földmozgást jelentő vidék, ami a felsődunai vízlépcső és a Duna —Tisza csatorna jövőbeni megépítése szempontjából is érdekes. A felszín- és talajmozgás-veszélyes területek kataszterezése, az agresszív talajvíz térbeli és időbeli változása, az építésföldtan és mérnökgeológia értékelési metodikája, Budapest és más városok mérnökgeológiai térképezése, a talajvízjárás építési szempontból való értékelése, a különböző építőanyagok katasztere, a Vállalat korrózióvédelmi és környezetvédelmi tevékenysége mind ennek bizonyítékai. A mérnökgeodéziai, méréstechnikai, valamint a fotogrammetriai módszerek a vízépítés-tervezésben jól hasznosíthatók. így az FTI az Ipoly szabályozásával kapcsolatos térképezésnél, a Dél-Dunai partszakasz mozgásvizsgáíatánál, a Sió szabályozásánál, valamint a jászsági csatornarendszer geodéziai munkálatainál fontos szerepet töltött be. Tanulságos a dunaföldvári partcsúszás területének hossz-szelvénye, valamint a dunai magaspartok helyszínrajza, a rendszeres figyelés alatt áló területek feltüntetésével (3. ábra). A Vállalat eme munkássága a Budapest alatti dunaszakasz folyócsatornázásához a jövőben igen fontos adatokat szolgáltathat, amint azt ,,A magaspartok állékonyság-vizsgálata" és „A csúszásveszélyes területek vizsgálata és nyilvántartása" című tanulmányok élénken bizonyítják. A fúrt kutak telepítésére alkalmas és alkalmatlan területek, valamint a gázveszélyes területek eddigi vizsgálatait és tapasztalatait „A mérnökgeológia kialakulása és fejlődése" című tanulmány értékeli (4. ábra). Az FTI úttörője és kezdeményezője volt a műszeres kútvizsgálatok bevezetésének és kifejlesztésének. Ez ugyanis a meglevő és újonnan létesülő kutak használatba vételének egyik alapja. . —•'V . y 2. ábra. Magyarország földrengést zónatérképe 4 — 8 erősségi fokok területének feltüntetésével