Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában

632 Takács Lajos A IV. ötéves tervben a vízművesítés fejlődése az alábbiak szerint alakult: 1970. évben 1975. évben települések száma 51 51 elkészült vízmű 30 38 építés alatt álló vízmű 5 3 A csatornázott területen élő lakosok arányát az összlakosság arányában 11,6%ra terveztük. A tervezett ellátottsági szintet sikerült igen jól megközelíteni. Az ellátottsági arány 11%-ot ért el. A legnagyobb beruházást a békéscsabai szennyvíztelep és csatornahálózat rekonstrukciója képezte, amely áthúzódik az V. ötéves tervre is. Sokkal kedvezőtlenebbül alakult a helyzet a szennyvíztisztítás terén. Békéscsabán 1975-ig a 14 000 m

3/nap-os tisztítótelep mechanikai fokozatának építése nem fejeződött be, a városba összegyűjtött 4500 m

3/nap szennyvíz gyakorlatilag tisztítás nélkül jut az Élővízcsatornába. Szarvason a 450 m

3/nap kapacitású tisztítótelepet 2—3-szoros túlterhelés éri, Békés város szennyvizeit csak mechanikailag tisztítják. 1975-ben csak Gyulán és Mezőberényben volt összhang a tisztítókapacitás és a keletkező szennyvízmennyiség között. A csatornaművek építésében a tervidőszakban az alábbi fejlődés mutatkozik: 1970. évben 1975. évben Üzemben levő csatornamű 5 7 Építés alatt álló csatornamű 2 2 A tervidőszakban megépült 397,4 km vízműhálózat, valamint 81,0 km csatornahálózat. e) Vízminőség-védelem A céltudatos védelmi beavatkozások, az üzemi önkontroll, a prevenció és a vízszennyezők bírságolása együttes eredményeként megállapítható, hogy mélységi vízkészletünk ivóvízellátásra, felszíni vízkészletünk — az Élővízcsatorna kivételével ipari vízigények, valamint öntözővízigények kielégítésére alkalmas. Halgazdasági vízigények szempontjából a Sebes-Körös vízminősége a határon túlról érkező szenynyeződések miatt az utóbbi években bizonytalanná vált. A KGST normatívák alapján kategorizálva felszíni vízkészletünket az Élővízcsatorna „nagyon szennyezett", esetenként „szennyezett" vízfolyássá vált. A Körösök vízminősége — a Sebes-Körös kivételével — az év legnagyobb részében „tisztának", esetenként egy-egy komponens alapján „kissé szennyezett"-nek minősíthető. A Fehér-, Fekete-, Kettős- és Hármas-Körös a nyári duzzasztott állapotban fokozottan szennyvízérzékeny. A Köleséri főcsatorna, valamint a Sebes-Körös a romániai szennyvízbeeresztések miatt megbízhatatlan minőségű, előre nem jelezhető szenynyezettségű. Ez utóbbi kedvezőtlenül hat a Biharugrai Halgazdaság termelési biztonságára. A tervidőszakban a Sebes-Körös határszelvényében a vízminőségi paramétereket észlelő és rögzítő automata is felszerelésre került. Ez a monitorállomás kellő információt biztosít az esetleges gyors beavatkozáshoz (6. ábra).