Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában

628 Takács Lajos b) Belvízrendezés Az a) cím alatt már említettük, hogy az Igazgatóság területének több mint 86%-a mélyártér. A terület teljesen sík, K-Ny-i irányban minimális eséssel. Talaja erősen kötött, túlnyomóan öntés és réti agyagtalaj. E jellemzők megadják az Igazgatóság leglényegesebb feladatainak egyikét. A mélyártéri részen a belvízhullámok időben rendszerint egybeesnek a Körösökön lefutó árhullámokkal. Ez a körülmény, valamint a terület beépítettsége és népgazdasági értéke (Békés megye az ország 4. ábra. Nagíjzugí 6 m

s/sec teljesítményű belvízátemelő szivattyútelep Рис. 4. Станция откачки полдерных вод Надьзуг мощностью в 6 М

3/сек Figure 4. Station de pompage d'évacuation des eaux stagnantes à Nagyzug, avec une capacité de 6 m

3/s éléskamrája) szükségessé tette az országos átlagot meghaladó belvízi kiépítettség megvalósítását. A dinamikusan növekvő nemzeti vagyon és a belvízi kiépítettség közötti összhang még így is megbomlott és ezért állhatott elő 1970-ben 914 millió Ft belvízkár, amelynek zöme — közel 800 millió Ft — a mezőgazdaságot sújtotta. Az okok vizsgálata azt mutatta, hogy a problémák megoldását az üzemközi művek elégtelenségében, illetve az üzemi művek csaknem teljes hiányában kell keresni. A megállapítást követően az Igazgatóság elkészítette „Békés megye vízrendezési koncepció íanulmányát", majd erre támaszkodóan a megye távlati mezőgazdasági vízgazdálkodás-fejlesztési tanulmányát. Ez a tanulmány új alapokra fekteti a belvízrendezés tervezését. Az új módszer szerint nem a levezelési idő a mértékadó, hanem a talaj vizforgalmi kategóriájától függő befogadótér és a képződő vízfelesleg, amit viszont a keletkezés ütemében kell elvezetni.