Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
1. füzet - Majorlaki József: A Dráva vízgazdálkodásának és környezetvédelmének adottságai és fejlesztési feladatai a Nemzetközi Dráva-Konferencián
A Dráva vízgazdálkodása és környezetvédelme 53 \ után áttör. Erről a komoly aggályról adott tájékoztatást Mitja Rismal a „Szlovén Szövetségi Köztársaság ívóvízellátási problémái" című előadásában. Maribor város az ivóvízellátási problémáját Dráva-víz dúsítással, a természetes, felszín alatti vízkészlet mesterséges növelésével oldja meg. A város vízellátásának 70%-át dúsított drávai vízből fedezik, de a jelenlegi 500 1/s-ról a jövőben 1200 1/sra kell növelniük a kitermelést. Ma még a Dráva vízminősége ezt a gazdaságos vízelőkészítést lehetővé teszi, és különböző kémiai kezelések mellőzésével a vízellátás biztosítható. Sajnos megfigyelésük egyezik a hidrobiológiái és kémiai szakemberek prognózisával, mert a lassú rosszabbodást a szlovén szakemberek is tapasztalják. A jó minőségű ivóvíz hiánya a Mura völgyében a Mura folyó rossz minőségének következménye, és ez gátló eleme a terület társadalmi és gazdaság? fejlődésének is. Különösen súlyos a Mura szulfoligninsav tartalma és ennek a komponensnek gyors kiküszöbölése szükséges. A Dráva folyó aránylag hosszú — Örtilostól Barcsig tartó — szakasza az, amelyen belül lényeges ipari és kommunális terhelés a folyót nem éri. Ezért különös lehetőséget biztosít az öntisztulási és terhelhetőségi vizsgálatok elvégzéséhez. E témával Kovács Árpád és Vörös Lajos, továbbá dr. Nikola Sostarics foglalkozott. Kovács Árpád és Vörös Lajos megállapították, hogy 1967 óta általában a Dráva jolyó vízminősége romlott, bár az Őrtilos és Drávaszabolcs közötti folyószakaszon, azaz a Dráva magyarországi szakaszán, az öntisztulás eredményeképpen, a vízminőség kismértékben javult. A vízhozam és egyes kémiai komponensek (oldott oxigén, KOI sM n, BOI 5 összes oldott anyag) terhelése között, szoros összefüggés van. A folyó szervesanyagokkal túlterhelt, a KOI sM n és BOI 5 terhelést tovább növelni nem ajánlatos. Az erősen szennyezett, de a Drávához képest csekély hozamú Pécsivíz— Feketevíz hatása a folyó vízminőségi állapotára nézve nem jelentős. Dr. Nikola Sostarics а folyó öntisztulásának meghatározásában a meteorológiai, hidrológiai, biológiai, mikrobiológiai és környezeti paramétereket találta dominánsnak. Magát a folyót hidrobiológiái reaktornak tekinti, amelyen belül a minőségi és mennyiségi változásokat az adott vízvolumenhez viszonyítva, időben és térben értékeli. Másrészt a meghatározott vízvolumenhez viszonyítja a hidrobiológiái, fizikai, kémiai folyamatok visszatükröződéseit. Az öntisztulás megfigyeléséhez matematikai modelleket dolgoz ki, és az állapotváltozások reakcióegyenleteit, azok kinetikáját vizsgálja. Egyes Dráva-szelvényekre vonatkozóan meghatározta a specifikus oxigéndiffúzió nagyságát, külön-külön értékelve a dinamikus és statikus diffúzió értékét, és magát a diffúziót gyorsító tényezőt is. Áttekintve a Dráva folyó vízminőségi készletváltozásait, megállapítható, hogy az egész folyó vízgyűjtőjére a lassú romlás jellemző, amely csak összehangolt, és a térség valamennyi érintett államára kiterjedő vízminőségvédelmi intézkedésekkel állítható meg és szabályozható. Л környezet hasznosítása és védelme a Dráva mentén A vízgyűjtőkön különböző emberi beavatkozások hatása a mennyiségi és minőségi vízkészletre egyértelmű. A jövőt illelően a vízgyűjtő komplex rendezésénél ki kell alakítani a természetnek azt a harmóniáját, amely nélkülözhetetlen egyrészt a vizek gyülekezési idejének szabályozásához, másrészt a vízgyűjtőn keletkező talajerőanyagoknak a növényzetben történő megkötéséhez.
