Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában

600 Nagy Illés fejlesztést, ahol a Kiskörei öntözőrendszer megteremti az öntözésfejlesztés lehetőségeit. A mezőgazdasági termelés biztonsága az öntözővízellátással növekszik, így ugyanolyan termelésbiztonságot kell teremteni a káros belvizek időben történő elvezetésével is. A IV. ötéves terv során a belvízi fejlesztés 1600 km

2 területet érintett. Befejeződött az Örvény— Abádi, Mesterszállás—Bartapusztai, Báberei-belvízöblözetek kiépítése. A Mirhó—Gyolcsi, a Sajfoki, a Kungyalu —Gyügeri öblözeteknél, valamint a milléri és sebeséri szivattyútelepeknél azonban a fejlesztés egy része áthúzódott az V. ötéves terv időszakára. A fajlagos kiépítés 20—25 lit/s.km

2-ről 40—45 lit/s.km

2-re növekedett, mely 21 napról 16 napra csökkentette a levezetési időt. De a csatornák gépi kaszálása és iszaptalanítása is nagyban hozzájárult a levezetési idő csökkentéséhez (1. 10. ábra). Az érintett öblözetekben 8 km új belvízcsatorna épült és közel 200 km hosszú csatorna, 25 db új és 32 db átépített műtárggyal került bővítésre. Megvalósult, ill. befejezés előtt van 38,1 m

3/s összteljesítménnyel a Kiskörei, Sarudi, a Tiszaszöllősi, Abádszalóki, Tiszaderzsi, Kanyari, Sebeséri, Milléri és a Taksonyi szivattyútelep. d) Mezőgazdasági vízhasznosítás A Kiskörei Vízlépcső hatására a legdinamikusabb fejlődés a mezőgazdasági vízhasznosítás, az öntözésfejlesztés területén volt. A Nagykunsági-főcsatorna megépítése (5. ábra) lehetővé tette a tiszabői úszós tiszai vízkivétel megszüntetését és az NK IV-es öntözőfiirt kiépítését. Az NK IV. öntözőfürt jelenleg — a végleges kiskörei duzzasztási szint kialakulásáig — úszómüvei megemelt öntözővizet kap. A fürt kiépítése és a meglevő öntözések átkap5. ábra. Nagykunsági főcsatorna Рис. 5. Магистральный канал Надькушиаг Figure 5. Canal principal de Nagykunság