Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Majorlaki József: A Dráva vízgazdálkodásának és környezetvédelmének adottságai és fejlesztési feladatai a Nemzetközi Dráva-Konferencián

50 Majorlaki József Az erőmű átlagos, nettó energiatermelése 5 ó/nap csúcsidő mellett, csúcsban: 192 millió kWó, csúcson kívül: 390 millió kWó. Meg kell jegyezni, hogy a csúcs-energiatermelés növelésére a továbbtervezésnél célszerűnek látszik a 4 gépegységes változat megvizsgálása. 2. Barcsi folyami vízlépcső A duzzasztómű helye: 154,778 fkm. Duzzasztási szint: 110 m A. f. Duzzasztómű szélessége: 119 m. 4x24 m-es szabad nyílással. Vízerőmű 4 db csőturbina, 15 MW névleges teljesítménnyel. Esés: 7,65m. Az erőmű tervezett energiatermelése 5 ó/nap csúcsidő mellett: csúcsban: 68 millió kWó/év, csúcson kívül: 248 millió kWó/év. A rendszer vízerőhasznosításának realitásáról csak a komplex vízgazdálkodási rendszer terveinek részletes kidolgozása és optimalizálásának elvégzése után lehet érdemben nyilatkozni. Tekintettel a moszlavinai és eszéki vízerőművek építésének távlati jellegére, valamint a kisesésű erőművek gazdaságossági mutatóinak közismert alakulására, ezen erőműveket az előzőeknél lényegesen rövidebben érdemes ismertetni. 3. Moszlavinai folyami vízlépcső A vízlépcső helye: 109,310 fkm. Tározótérfogat : 34 millió m

3. Szerkezeti esés: 6,95 m. A gépek típusa és száma a barcsi erőmű hasonló adataival megegyezik. Évi átlagos energiatermelés: 250 millió kWó. 4. Eszéki folyami vízlépcső A vízlépcső helye : 55,360 fkm. Tározótérfogat: 21 millió m

3. Szerkezeti esés: 6,20 m. Géptípus a barcsival azonos, de a beépített gépszám: 3 db. Évi átlagos energiatermelés: 250 millió kWó. Gazdaságossági értékelés ezen erőműveknél sem adható, mivel korábban ilyen tájékoztató vizsgálat (1972/73 „Alsó-Dráva komplex vízhasznosítás" c. terv) együtt értékelte a barcs—moszlavina— eszéki (volt Belistye) vízerőmű-rendszert, amely nem látszott gazdaságosnak. A három erőmű közül azonban a barcsi volt a legkevésbé gazdaságtalan. Ezért a két utóbbi erőmű gazdaságossága a jelenlegi koncepció alapján igen csekély. c) Hajózás A Drávának mint határfolyónak a hajózás szempontjából való hasznosítása évről évre visszatérő probléma. Mint természetes víziutat, a II. világháború befejezéséig Barcs térségéig hajózták, a II. világháború befejezése óta a gondozatlan és elfajult meder következtében hajózásra gondolni nem lehet. Jóllehet Barcs ipara és kereskedelme nagymértékben a hajózással együtt fejlődött, perspektivikusan a Dráván, mint II. kategóriájú víziútra lehet számolni, amely gyakorlatilag fazt jelenti, hogy maximum 650 tonnás hajók közlekedését tenné lehetővé. Meder-