Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Majorlaki József: A Dráva vízgazdálkodásának és környezetvédelmének adottságai és fejlesztési feladatai a Nemzetközi Dráva-Konferencián

48 Majorlaki József A távlati vízgazdálkodás tervezéséhez nagy segítséget nyújtott az országos településfejlesztési koncepció elfogadása, amely közép és hosszú távon egyaránt meghatározza azokat az alsó- és felsőfokú településközpontokat, amelyeknek vonzásI körzete az urbanizáció várható hazai fejlődését behatárolja. Nyilvánvaló, hogy ezzel egyenértékű módon és ehhez igazodva kell a vízgazdálkodás fejlesztésének terveit is kielégíteni. A Dráva-völgy a maga egyenletes vízkészleteivel kedvező lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a jövőben az ivóvíz és ipari vízellátás perspektivikus fejlődése egyaránt \ kidomborodjék. A hasznosítható vízkészletek nagysága szorosan összefügg a hajózás kérdésével I és a vízlépcsők megépítésével. Ami az ipari vízhasznosítást illeti, a lehetőségek még távolról sincsenek kihasználva a jövő ipartelepítési politikájában. Különösen a nagy vízigényű iparok tekintetében a Dráva folyóra nagyobb figyelmet kell fordítani. Az öntözéses vízhasznosítás 1960-ban a Mura-völgyben 130 ha-t, 1973-ban 880 ha-t, a Dráoa-völgyben 1960-ban 140 ha-t, 1973-ban 1940 ha-t érintett. Az országos adatokkal összehasonlítva, a Dráva-völgy mezőgazdasági vízhasznosítása jelentéktelen, 1960-ban az országos adat 140 220 ha, 1973-ban 220 000 ha volt. A Mura menti öntözésekre jelenleg is és a távlatban is úgynevezett szórványos (rendszeren kívüli) öntözőtelepek a jellemzők. Г A Dráva-völgy perspektívája e tekintetben biztatóbb, mert távlatban az öntözések 90%-a Siklós, Szigetvár, Drávapiski, Sellye, Nagyatád és Csurgó térségében létesítendő öntözőfürtökhöz kapcsolódik. Az öntözések Y

3 része magára a Drávára, 2/

3 része pedig a mellékágakra települ. Jelenleg az öntözések vízhasznosítás művelési ág szerinti megoszlása: szántó 70%, kert, szőlő-gyümölcsös 15%, rét, legelő 15%. a) Vízellátás A drávai vízbeszerzés több változatban képzelhető el a környék vízigényének kielégítése végett. í Barcs és Gyékényes térségében, vagy a Mura-torkolat fölé helyezve képzelhető el a vízkivételi mű. A Mura-torkolat fölé helyezett vízkivételi mű esetében nyílt csatorna közvetítésével Berzencéig lehetne továbbítani a vizet és Berzencétől átemeléssel jutna tovább a nyers víz. A nyomócső északkelet és északnyugat felé ágazva érinti a Rinya vízgyűjtő rendszerét, továbbá a Dombó-csatorna vízgyűjtőjén két tározót kapcsolna be Berzencénél és Nagybajomnál. A terv szerint a két ág Böhönynél körvezetékké egyesül, majd Nagybajom, Kadarkút felé halad tovább. Ez a szakasz már a barcsi vízkivételi mű felől is kaphat vizet, amely közvetlenül nyomócsőbe termel. Nagybajom és Barcs között számos dél-somogyi és baranyai vízfolyás táplálására nyílik mód. A Gyöngyös főág völgyében Lad—Hedrehely között egy völgyzárógátas tározó kapcsolódik a rendszerbe. A ladi tározó alatt további baranyai területek kiszolgálására épülhet és ebbe kapcsolódhat a merenyei tározó két hossztöltéses medencével kiegészítve. A baranyai rendszerbe kapcsolódhat a somogyapáti, a magyarlukafai \ és a csertői tározó is. Merenye és Pécsbagota között nyílt csatorna haladna, amely uralná az Almáspatak, Bükkösdi víz és a Pécsi víz, továbbá a Fekete víz rendszerén keresztül egész