Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Szappanos Ferenc-Széles István-Virág Mihály: A Kapos vízfolyás rendezése tározással

A Kapos vízrendezése tarozással 543 IRODALOM ÉS FELHASZNÁLT KÉZIRATOS ANYAGOK 1. Prékopu A.: Valószínűségelmélet, Műszaki Könyvkiadó, 1972, 2. Zsuffa I.: Kisvízfolyások árvízcsökkentö hatásának a vizsgálata, Hidr. Közlöny, 1972. 3. Gálái A.—Zsuffa I.: Kapós vízfolyásrendezése (Tanulmány, Kézirat, 1975.). 4. Keresztes A.—Virág M.—Zsuffa I.: Borjádi tározó tanulmányterve (VÍZIG, Pécs, Kézirat, 1974.). 5. Máthé Kálmán: Kapós vízemésztő-képességének a vizsgálata (VÍZIG, Pécs, Kézirat, 1973.). ti. Virág M.—Zsuffa I. : Babócsai Rinya vízgyűjtőjének hidrológiai feltárása (Tanulmány, Kézirat, 1974.). 7. Virág M.: Kapós vízfolyásának a rendezése. (Kézirat, 1975.). 8. Szappanos Ferenc: A Kapós rendezése (Kézirat, 1976.). 9. Babos Zoltán: A Felső-Kapos vízrendszerének hidrológiai tanulmánya (MÉLYÉPTERV, Kézirat, 1971.). 10. Zsuffa István és Csapó György: Tározóméretezés a stochasztikus folyamatok elméletével. Hidrológiai Közlöny, 1970/4. füzet. * * * Regulation of the Kapos Creek by storage by F. Szappanos — I. Széles—

M. Virág Kapos Creek is one of the right-hand tributaries of the Sió Canal connecting Lake Balaton with the Danube. The problems and works associated with the regulation of the 46 km long upper reach of the altogether 111 km long water course (Fig. 1 ) are described. The catchment drained by this reach is valley bottom land of 4000 hectares size, in which agricultural development is contemplated. For this reason it is justified to regulate the tributaries of the Kapos Creek in a manner to convey flood waters of at least 10 per cent probability — Qio% — without causing inundation. In view of the recipient water course this is possible only if flood retention reservoirs are built at definite points simultaneously with channel regulation. In Section 1 the engineering alternatives of regulation are analysed. The flood discharge of said probability of occurence is illustrated for each cross-section of the creek in Fig. 2. Hereafter the family of storage curves is constructed in Fig. 3. In conclusion of their studies the authors identify two alternatives for conveying the flood discharges of 10 years recurrence over the section under consideration: a) Tributary reservoirs on the Deseda-, Ore-, Bati-Magyaratád and Hársas berek creeks, with capacities large enough to retain the runoff volumes pertaining to the once-in-ten-years peak flood discharge, or b) construction of a reservoir on the downstream end of the main branch of the section under considertaion by which the flood peaks of 10 years recurrence periods are reduced to 43 cu.m/sec, namely the conveying capacity of the following downs tream section. The economic analysis into the problem has shown the solution involving reservoirs on the tributaries to be desirable and thus the optimum solution consists of channel regulation in combination with tributary reservoirs for flood control and reclamation development in the Kapos Valley. In Section 3 construction work on the Toponár Reservoir (Fig. 4) in the Deseda Creek is described. The reservoir lias been completed in 1976, the dropshal't spillway and work on the emergency reservoir being shown in Figs. 5 and 6, respectively. * * * Regulierung des Wasserlaufs Kapos mittels Speicherung Ferenc Szappanos — István Széles—Mihály Virág Der Wasserlauf Kapos ist ein Zubringer des Sió-Kanals, der den Balaton-See mit der Donau verbindet. Die Abhandlung beschäftigt sich mit Fragen und Arbeiten der Regulierung des oberen 46 km langen Abschnittes des 111 km langen Wasserlaufs. 4*