Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
4. füzet - Szappanos Ferenc-Széles István-Virág Mihály: A Kapos vízfolyás rendezése tározással
A Kapos vízrendezése távozással 537 Az előzőekben ismertetett számítás megadja az árvízcsökkentesre felhasználható tározóterek valószínűségét. A tározóterek, valamint a befolyó árhullámtömegek alapján a Bukovszky —Marone elvet 2 felhasználva számíthatók a túlfolyó vízhozamok, majd az árvízcsökkentö tározótérfogatok és az árhullámtömegek valószínűségei alapján becsülhetők a túlfolyó vízhozamok valószínűségei. E számításokat éves adatokkal végeztük el az „egyesített" üzemű tározók vizsgálatánál. A Kapós vízfolyás vízgyűjtőjén rendelkezésre álló kis tározótérfogatok miatt ilyen üzem nehezen biztosítható, ezért megvizsgáltuk, hogy csak árvízhozam-csökkentésre mekkora tározóterekre van szükség. A Kapós Dombóvár feletti szakaszának 10 éves visszatérési idejű árvizek levezetésére való kiépítése vizsgálataink szerint a következő módon történhet. a) A lehetséges mellékági (Deseda, Orci, Báté-maggaratádi, Hársasberki patak ) tározókat valósítjuk meg, amelyekben a 10%-os tetőző árvízhozamokhoz tartozó árhullámtömegeket visszatartjuk. b) Főági árvízi tározásra kerül sor a vizsgált szakasz alsó határán, amely tározó a 10 éves visszatérési idejű árvízcsúcsokat a továbbvezető szakasz 47 m 3/s vízszállító képességére csökkenti. c) Az előző két változatot együttesen alkalmazzuk. Az árvízi tározótereket két módon becsültük: — mérési adatok felhasználásával — analitikus úton. A kapott szükséges árvízi tározóterek figyelembevételével megszerkesztettük a Kapós vízfolyás 10%-os előfordulási valószínűségű árvízhozamainak hidrológiai hossz-szelvényét annak alapulvételével, hogy a mellékági tározóterek a fölöttük levő vízgyűjtő területeket kikapcsolják a vízszállításból (a vizsgált 1220 km 2 vízgyűjtőből kereken 450 km 2-t). Az optimális változat kiválasztását részben gazdaságossági számítások, vízkészlet-gazdálkodási és vízminőség-szabályozási szempontok, valamint a megvalósítási feltételek figyelembevételével végeztük. b) Gazdaságossági vizsgálatok A Kapós vízfolyás Dombóvár feletti szelvényében a 10%-os előfordulási valószínűségű árvízhozam 63 m 3/s, a hozzá tartozó árhullámtömeg 15x10° in 3. Az árvízhozam 47 m 3/s-ra való csökkentését 3,5xl0 6 in 3-es főági árvízi tározóval biztosíthatjuk. A megvalósítás becsült költségei a következők: — a főág 10%-os előfordulási valószínűségű árvízhozam levezetésére való kiépítése: 26,2 XlO 6 Ft — árvízi tározótér létesítése: 15x10® Ft, — a tározási lehetőségekkel rendelkező mellékágak kiépítési költségei: 107 X A Ft. 2 L. Bukovszky György: Kisvízfolyások árvizeinek tarozása c. tanulmányt a Vízügyi Közlemények 1965/2. füzetében.
