Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
490 Schneider Szilárd programra, mely nem egyes önkényesen kiragadott üzemállapotot szimulál, hanem az előírt valószínűséggel megadná az egyes csomópontokon a nyomáslengés szélső értékeinek korlátait. * * * A hálózat hidraulikai ismeretei bővítését a számítógépes módszereknek köszönhetjük. Arra nincs szükség, hogy az egyébként is rendkívül komplex szakmát művelő vízműtervező vagy üzemben tartó mérnök elmélyedjen az egyre gyorsabban fejlődő és terebélyesedő számítástechnikában. Ha azonban hálózatokkal foglalkozik, feltétlenül ismernie kell a hálózathidraulika alapfogalmait, a permanens és nem permanens áramlást egyaránt. Ezek az ismeretek szükségesek megfelelő számítógépprogramok kiválasztásához, a bemenő adatok összeállításához, továbbá az eredmények ellenőrzéséhez és értékeléséhez. A számítógépes módszerek alkalmazásához nem a számítástechnikát, hanem a hálózathidraulikát kell az eddiginél magasabb szinten elsajátítani. IRODALOM 1. Pattantyús Â.G.: Gyakorlati Áramlástan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1959. 2. Streeter, V. L. és Chintu Lai: Water-hammer analysis including fluid friction. Journal cf the Hydraulic Division ASCE. Volume 88. May 1962. 3. Vízellátó hálózat lengésvédelme légiisttel. Vízügyi Műszaki Segédlet. VMS 185. OVH Budapest, 1974. 4. Schneider Szilárd: Vízellátó-hálózatok hidraulikája. Vízügyi Közlemények. Budapest, 1972/4. 5. Schneider Szilárd: Víz-levegő keverékáramlás szerepe víztávvezetékek nyomáslengésénél. Vízügyi Közlemények. Budapest, 1974/3. * * * Ecoulement non permanent dans les réseaux de distribution Dr. Szilárd Schneider, ingénieur mécanicien diplômé Dans les conduites d'adduction, l'écoulement non permanent se présente de trois façon, notamment: comme débordement, oscillation de pression élestique et écoulement mixte. Ces états de service sont des transitions entre deux états pouvant être caractérisés comme écoulement permanent. Nous essayons de régulariser l'état d'écoulement non permanent par la méthode dite de sectionnement, respectivement par un réservoir d'air (cloche d'air) (ou par un tube á disposition verticale). La différence entre le débordement et l'oscillation de pression peut être obtenue grâce au pramètre sans dimension (7 = t/4T. Un peut négliger un peu arbitrairement l'élasticité si <7^5. Dans la formule, t est le temps d'oscillation du débordement périodique et T, le temps de passage de l'oscillation de pression élastique. Après certaines simplifications pratique l'étude traite du débordement et de l'oscillation de pression ; elle donne des méthodes simples, illustrées par des exemples numériques ( Fig. 2. à 5.). Dans l'exemple numérique Y écoulement mixte s'est produit également. Dans les exemples numériques, sur le même réseau, à partir du même état de service (remplissage du réservoir), l'écoulement permanent est calculé de quatre manières. Dans trois cas, avec un tube à disposition verticale, protégé contre l'oscillation, et dans un cas sans lui. Il ressort des résultats calculés sans le tube à disposition verticale qu'il convient d'examiner l'évolution de l'oscillation de pression du réseau comme un phénomène aléatoire. L'auteur présente le calcul du débordement dans l'exemple numérique 5 à partir de l'état de service de la consommation en pointe. En dernière analyse, l'hydraulique du réseau doit être développée, pour l'utilisation des méthodes modernes des techniques de calcul. * * *
