Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A 25 éves ICID Kongresszusa 467 zetközi Végrehajtó Tanács elfogadta, s így dr. Balogh János is a Munkabizottság tagja lett. A korábban 8 főből álló bizottság 14 főre bővült. Mind a fei lett (USA, Anglia, Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság), mind a fejlődő országok. (Irak, Marokkó, Algéria) a vártnál nagyobb aktivitással kapcsolódtak a munkába Az evapotranszpirációs bizottság egy konzultációs és két állásfoglaló ülést tartott. Az ülésen beható vita után a következőkben állapodtak meg: Ma már rendkívül időszerűvé vált egyrészt a felhalmozódó tudományos és gyakorlati eredmények, másrészt a vízkészletekkel való ésszerű gazdálkodás tervezése érdekében nemcsak átalakítani, hanem amennyire lehet világméretben — egységesíteni és szabványosítani az evapotranszpirációval kapcsolatos alapvető fogalmak (terminológia) értelmezését, különösen a potenciális, maximális, optimális és tényleges evapotranszpiráció fogalmát; — tisztázni, hogy e fogalmaknak mely mérési módszerek felelnek meg, tehát hogy a fenti fogalmak mennyiségi meghatározása hogyan lehetséges (nemcsak liziméteres mérésekkel) ; — állást foglalni, hogy a különböző képletek és számítási módszerek az a) alatti fogalmak szerint melyik evapotranszpirációnak felelnek meg. A tisztázandó kérdések körének rögzítése után elfogadták egy nemzetközi kerekasztal-konferencia szervezését, amelyre Budapesten 1977-ben (közvetlenül az Olaszországban rendezendő Európai Regionális Konferencia előtt) kerül sor. Csepegtető öntözési munkabizottság A csepegtető öntözés kézikönyvének elkészítését az Olasz Nemzeti Bizottság, Celestre professzor elnökletével összehívandó munkaközösségre bízta. Celestre a Szövetség vezetőinek az egyetértésével az USA, Ausztrália, Olaszország, Franciaország, Anglia és Magyarország képviselőiból összehívta a megalakítandó munkaközösséget. A MNB részéről dr. Perényi Károly és dr. Balogh János vett részt a munkában. Megállapodás történt arra, hogy a MNB a tervezett világszint-beszámoló összeállításához rendelkezésre bocsátja a külföldi és a magyarországi csepegtető öntözésekről Magyarországon összeállított kétkötetes művet. 2. Az Öntözési és Vízrendezési Világkiállítás megszervezése A jubileumi kongresszust és a világ jelentős részének szakember találkozóit összekötötték az első Öntözési és Vízrendezési Világkiállítás megszervezésével. A kiállítást 1975. július hó 24-én nyitották meg az Össz-szövetségi Népgazdasági Állandó Kiállítás területén álló vízgazdálkodási pavilonban. A kiállítást augusztus hó 4-én zárták. Ez idő alatt mintegy 200 000 látogató tekintette meg Földünk szinte minden jelentősebb területének vízgazdálkodási helyzetéről mozgalmas körképet adó bemutatót. A világkiállításnak 27 kiállítója volt: 1. Szovjetunió, 2. Ausztria, 3. Nagy-Britannia, 4. Csehszlovákia, 5. Románia, 6. Lengyelország, 7. Magyarország, 8. Kanada, 9. Bulgária, 10. Svájc, 11. Irak, 12. Olaszország, 13. Kolumbia, 14. Malaysia, 15. Szudán, 16. Bangladesh, 17. Marokkó, 18. Indonézia, 19. Thaiföld, 20. Jugoszlávia, 21. Ausztrália, 22. Franciaország, 23. Spanyolország, 24. NSZK, 25. Irán, 26. USA, 27. Görögország. A 3600 m

2 alapterületű hatalmas kiállítási pavilon mintegy egyharmadán leggazdagabb anyaggal a Szovjetunió szerepelt, ahol nemcsak a szakemberek számára érdekes adattáblák voltak láthatók, hanem működő makettek, diorámák, különféle öntözésnél, lecsapolásnál használatos korszerű eszközök, anyagok stb. Megtudhattuk, hogy a Szovjetunióban 1974-ben 13,4 millió ha-t öntöztek, és a vízrendezett terület: 12,8 millió ha-t tett ki, és a komplex melioráció fejlesztésére 1966—70 között 14,3 milliárd rubelt, 1971 — 75 között 26,6 milliárd rubelt fordítottak. A Szovjetunióban vízgazdálkodási munkálatokat 10 milliárd ha-n végeztek. Más országok — méreteiben — kisebb, illetve szerényebb kiállítási anyaga is számos olyan vízgazdálkodási adatot, illetve szempontot mutatott be, amely frisseségével és hitelességével sok új információt adott és külön méltatást érdemelne. A fennma10'