Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában

Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság 457 rukciót a Tokaj hegy alján bevezetett, teljes besűrítésű felszín feletti hálózattal célszerű megoldani (G. ábra). A kiskörei vízlépcső második duzzasztási szintjének előállításakor víz alá kerül a sarud—poroszlói hullámtér túlnyomó része. Az itt gazdálkodó tsz-ek az előálló takarmánykiesést csak jelentős legelőterületek öntözésbe vonásával tudják pótolni. A IV. ötéves tervidőszak öntözési eredményei rámutattak a megye öntözési kapacitásának hiányosságaira, hibáira. Az öntözési kapacitás túlnyomó többségét kitevő hordozható berendezések elavultak, pótlásuk ma már nem valósítható meg. Hasonló a helyzet a közel 3000 ha kiterjedésű dombvidéki azbesztcement nyomócsöves öntözőtelep felszíni hálózatával is. A probléma ezen berendezések néhány gazdaságba történő összevonásával, a többi területeknek pedig új dombvidéki gépi áttelepítésű berendezésekkel való ellátásával oldható meg. A berendezések kihasználása, valamint az öntözési eredmények javítása érdekében szükséges, hogy a gazdaságok a jövőben minél jobban megismerjék az új öntözési módszereket. Szükséges ezért a propaganda, ismertető és bemutató rendszer korszerűsítése, állandó kapcsolattartás a gazdaságokkal, valamint az öntözési termelési verseny kiszélesítése. d) Víztározás, vízkészlet-gazdálkodás A. IV. ötéves tervi víztározó-építések elsősorban Heves megye területére koncentrálódtak, ugyanakkor elvégeztük a következő (V.) ötéves tervidőszak folyamán Borsod megyében megvalósuló víztározók előkészületi munkálatait. Borsod megye területén a következő (V.) ötéves tervidőszakra a mezőkövesdi 9,0 millió m

3, a geszti 8,0 millió m

3 térfogatú, összesen mintegy 17,0 millió m

3 tározótér állami főműként való megvalósítása van előirányozva. A tározók az ipari és mezőgazdasági vízszolgáltatáson túlmenően jelentős árvízcsúcs-csökkentést tesznek lehetővé. A térség vízgazdálkodás-fejlesztése indokolttá teszi, hogy 1980-ig a tározók, ezt követően pedig a rátelepülő hasznosító berendezések elkészüljenek. A társulati úton történő tározóépítés kedvező Heves megyei tapasztalatai alapján irányoztuk elő a Bogácson a Szoros pataki, Varbón a Nyögő pataki, Telkibányán a Csenkó pataki és Monokon a Gilip pataki több célú víztározók építését. Heves megyében 1973 májusában megkezdte üzemét a kiskörei vízlépcső. Ezzel a megye D-i határán a hasznosítható vízkészlet 15,0 m

3/s-al, ill. évi 450 millió m

3 értékkel növekedett. А /V. ötéves tervidőszakban az I. táblázat szerinti tározók épültek. A tervidőSzak végére 23 db tározó lépett üzembe 20 139 millió m

3 térfogattal. A következő (V.) ötéves tervidőszakban elkészül a Laskó patakon Egerszalók térségében egy 4,5 millió m

3 térfogatú víztározó. A tározó beruházási programját az Igazgatóság elkészítette. A program szerint a beruházás 42 000 mFt-ot igényel 1975. évi árakon. Elkészült a Tarna-völgy tározásvizsgálatával kapcsolatban a vízrendszer komplex vízgazdálkodás-fejlesztési terve. Kiemelten kell foglalkozni a Felső-Tarnavölgyi tározási lehetőségek vizsgálatával. A tervidőszak fontos feladata még a tározók üzemrendjének és védekezési feladatainak összehangolása, valamint a gyöngyössolymosi és a monosbéli tározóval kapcsolatos problémák rendezése.