Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában

A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság 435 kisebb tározóból csak a Nagykanizsa térségében megépült"tározó készült a tervidőszakban. Ezzel együtt is alig néhány millió m

3 a tározott vízmennyiség. A tározók általában komplex célúak, nagy szerepet játszik a tóparti üdülési lehetőség. Az utóbbi évek növekvő vízigénye egyre jobban a tározási igények irányába mutat, ezért az Igazgatóság a tervidőszakban súlyt helyezett a tározási lehetőségek vizsgálatára. Mintegy nyolcról készült tanulmányterv. Ezek között olyanok szerepelnek, mint a 8,5 millió m

3 kapacitású lukácsházi tározó, mely távlatilag talajvízdúsítással Vas megye északi részén regionális vízmű kialakításának lehetőségét is biztosítja. Jelentősnek nevezhető az a Sótony—Kám községek közötti Rába-jobbparti tározási lehetőség, mely 45 millió m

3 tározóképességével a Rába árvizeinek azt a részét tudja visszatartani, amit a Sárvár—Győr közötti töltésezett Rába-szakasz jelenlegi kiépítettsége mellett levezetni nem tud. Az Igazgatóság összeállította az 500 000 m

3 feletti tározási lehetőségek jegyzékét, amelyet, az illetékes tanácsi szerveknek is átadott. c) Halastavak Annak ellenére, hogy a halastó-gazdálkodásnak a környéken nagy hagyománya volt és ma is felfedezhető számos halastó nyoma, az elmúlt 30 évben a halastavak száma jelentős mértékben csökkent. A működési területen 750 ha berendezett halastó van, és az elmúlt tervidőszakban a növekedés nem érte le a 100 ha-t. 3. Vízellátás, csatornázás, vízminőség-védelem Az Igazgatóság területén a IV. ötéves tervidőszakra ezen feladatokra 1,1 milliárd forintot irányoztak elő. Annak ellenére, hogy néhány tervezett beruházás nem fejeződött be, a ráfordítás közel 1%-kal nagyobb volt a tervezettnél. A területen — vonatkozik ez elsősorban Vas és Zala megyékre — mind a vezetékes ivóvízellátás, mind a csatornázottság szempontjából nagy elmaradás volt az országos átlaghoz képest. A IV. ötéves tervidőszakban a vezetékes ivóvízellátottság vonalán Vas megyében 11, Zala megyében 19%-os növekedésről lehet beszámolni. Ennek ellenére ma Vas megyében 55%, Zala megyében 46% az ellátottság. A két megye 550 ezer lakosából 274 ezer a vezetékes ivóvízzel ellátott. De nem sokkal jobb a helyzet az Igazgatóság területét részlegesen érintő másik három megyének erre a területre eső részén. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ez az állapot 1960-ban csak 17% volt. A tervidőszakban jelentős vizmüépitések és -bővítések voltak. A szombathelyi vízmű kapacitását a kisperinti, pecöli, gyöngyösfalui termelő telepek 15 000 m

3/nap mennyiséggel növelték, Zalaegerszegen is jelentősen növelték a víztermelő-kapacitást és megépült Nagykanizsa térségében a Murai Regionális Vízmű. Л Balatoni Regionális Vízmű Balatongyörök— Keszthely — Balatonszentgyörgy közötti szakasza ugyancsak a fejlesztés része. Sajnos a csatornázottság vonalán még távolabbról kellett indulni, és korszerű szennyvíztisztításról a tervidőszak előtt alig beszélhetünk. Vas megyében 9%-kal növekedett a csatornázottsági arány, amely ma 31%, de az országos átlagot még nem éri el. Zala megyében még rosszabb a helyzet. A csatornázottság .»"„-kai növekedett és ma is csak 21% az ellátottság aránya. 8*