Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
3. füzet - Kardos Imre-Plesovszki Pál: A szegedi tiszai partfal felújítása. II. rész. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz hatása a szegedi partfalra és a partfal újjáépítése
A SZEGEDI TISZAI PARTFAL ÉS FELÚJÍTÁSA 1 KARDOS IMRE és PLESOVSZKI PÁL II. RÉSZ. AZ 1970. ÉVI TISZA-VÖLGYI ÁRVÍZ HATÁSA A SZEGEDI PARTFALRA LS A PARTFAL ÚJJÁÉPÍTÉSE I. Az 1970. évi tiszavölgyi ál-víz halasa a várost védő partfalra 1970-ben szinte valamennyi Tisza-völgyi folyó árvízszintje az eddigi maximumot meghaladta. Ebből következett a szegedi szelvényben kialakult 960 cm-es vízszint is, amely 37 cm-rel haladta túl az 1932. évi (923 cm) eddigi maximumot. Ez a magas vízállás annak ellenére alakult ki, hogy a Tisza, Körös, Maros folyók árhullámcsúcsa egybeesett volna. Ugyanis a Maroson (Makónál) korábban, a Körösön (Szarvasnál) viszont lényegesen később alakult ki a vízállásmaximum. De az árvízvédelem szempontjából igen magas vízállásokon túlmenően —kedvezőtlen hatásában — legalább annyira említésre méltó a nagy vízállástartósság is. A szegedi vízmércére vonatkoztatott 800 cm feletti vízállás ugyanis 43 napon keresztül vette igénybe a védelmi műveket. Ez и magasságában és tartósságában is szélsőséges árvíz nagyméretű árvízvédelmi munkát is kívánt, melyet a várost védő 4'J10 m hosszú fövédehni vonalon kellett folytatni. A közel 5,0 km hosszú szakasz három részből áll : a kereken 1500 m téglamellvéddel ellátott partfalból (30. ábra), az ún. parapet falból, a 670 m terméskő burkolatú rézsűsfalból és — a többi részében — földrézsüs falból, illetve földgátból. A mentett oldali átlagos terepszint a városi szakaszon viszonylag magas, ezért itt nagyméretű töltésekkel nem találkozunk. Védekezési szempontból azonban a védrnű legkritikusabb szakaszának a mellvédfalas részt tekintették, ahol a korábbi árvizek tapasztalatait figyelembe véve számolni kellett azzal, hogy: — a várható 1000 cm-es vízálláshoz tartozó hullámok esetleg meghágják a partfalat, — a mellvédfal ki- és beborulási veszélye áll fenn, — a partfal és mellvédfal a kifagyás és szerkezeti hibásodás miatti repedésein keresztül szivárgási, átfolyási veszély alakulhat ki. — végül a Tisza vízszintjének gyors apadását követően a partfal egyes rossz altalajú szakaszai elcsúszhatnak, illetve lesüllyedhetnek. így Szeged város biztonsága szempontjából kiemelkedő szerepet betöltő partjai védelme érdekében az 1970. évi árvíznél gyors intézkedésekre volt szükség. Á mellvédfal folytonosságát megszakító lejáró nyílásokat befalazták; ezzel párhuzamosan a partfal repedéseit és a mögötte levő járdaszegély nyiladékait cementhabarcscsal öntötték ki, majd — az Alsótisza vidéki Vízügyi Igazgatóság hidrológiai előrejelzése alapján 1000 cm-es vízállás kivédése érdekében — a partfal teljes hosszúságában elvégezték a mellvédfal homokzsákos megtámasztását. A homokzsákokból épített kétsoros megtámasztó falat sűrű bordákkal merevítették és a nagytömegű átszivárgó vizek lokalizálására ellennyomó medencesorokat létesítettek. 1 A tanulmány első része a Vízügyi Közlemények 1У76. évi 2. füzetében jelent meg. 4 Vízügyi Közlemények
