Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Dávid László-Duckstein, Lucien: Vízgyűjtő fejlesztési alternatívák értékelése költésg-hatékonyság elemzéssel

350 Dávid L,. és Duckstein L. igényen felül kell számításba venni. A vizsgálat során az energiaforrások korlátozott jellege a fejlesztés szempontjából kényszerítő tényező. F. feltétel súlyának csökkenése érdekében törekedni kell az energiamérleg minél nagyobb mértékű önfinanszírozására. A felszíni tározáshoz és a vízátvezetéshez rendelkezésre álló föld- és erdőterületek felső határa a teljes terület 4%-a (120 000 ha). A meglevő rendszer már 50 000 ha-t igénybe vesz. Az építési és üzemi költségek, rnint anyagi erőforrások jelenlegi értéken számolva összesen nem haladhatják meg a 85 t milliárd Ft értéket, ahol a t a tervezési időszak hossza években. A diszkontálási tényező 6%. A munkaerő-előírások alapvetően két irányúak. Egyfelől a vízgazdálkodási rendszer építésénél és üzeménél alkalmazott személyek számát a lehetséges minimális értéken kell tartani. Másfelől a fejlesztés kiegészítő hatásaként a rendelkezésre álló munkaalkalmak minőségét javítani kell, a jobb jövedelemelosztás és a munkafeltételek javításának mint szociálpolitikai célkitűzés teljesítésének biztosítása érdekében. E) Környezeti hatások. A vizsgált terület magában foglalja az alföldi puszták egy részét is, ahol nemzeti parkot létesítettek, és így azt eredeti formájában kell megőrizni. A vízgazdálkodási rendszer elő kell hogy segítse a szebb környezet kialakítását a létesítmények környezetében. Ezt a folyamatot „környezetépítésnek" nevezhetjük. Javíthatja például a vízminőséget a környezetvédelmi célok teljesítése szempontjából. A lecsapolt mocsarakat egyes speciális helyeken fel kell tölteni és az ekológiai egyensúly fenntartása érdekében újjá kell alakítani. F) Rugalmasság. A kifejlesztendő rendszernek az alábbi képességekkel kell rendelkeznie : — Alkalmas legyen arra, hogy a szomszédos területeken egy későbbi időpontban kialakítandó valamely egyéb rendszerrel össze lehessen kapcsolni. Ez az előírás elősegíti a nemzetközi együttműködési lehetőségek hasznosítását is. — Képes legyen arra, hogy kiküszöbölje a különböző bizonytalanságok (például az előrejelzéssel kapcsolatos természetes, az ismeretlen jövőbeli elosztási politika következtében jelentkező stratégiai, a költség- és veszteségfüggvényekkel kapcsolatos gazdasági, valamint a technikai bizonytalanságok) kedvezőtlen hatásait. A kifejlesztendő rendszernek elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a bizonytalanságok miatt esetleg változó követelmények hatásaként a rendszer kapacitása ne legyen elégtelen. 4. A rendszer értékelési kritériumai A kritériumokat, mint teljesítési indexeket, vagy hatékonyságmérőket annak értékelésére használjuk, hogy valamelyik alternatív rendszer hogyan felel meg az előírások, illetve a célok teljesítése szempontjából. Egyes tényezők pénzben kifejezhetők, vagy piaci kritériumok formájában értékelhetők, másokat csak minőségileg fejezhetünk ki. Néhány további tényezőt, amelyek társadalmi elemeket is tartalmaznak, mint pl. árvízmentesítés, föld és erdőterületek hasznosítása stb. mindkét módon értékeljük. Az előző fejezetben felsorolt előírásokhoz az alábbi kritériumok kapcsolódnak.