Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
3. füzet - Dávid László-Duckstein, Lucien: Vízgyűjtő fejlesztési alternatívák értékelése költésg-hatékonyság elemzéssel
346 Dávid L,. és Duckstein L. A tanulmány elsősorban módszertani jellegű. Ennek megfelelően a vizsgált távlat, a figyelembe vett szempontok és a becsült adatok tekintetében vázlatosnak tekinthető. Elsősorban elemzés lehetőségeire kivánja felhívni a figyelmet a vízgyűjtőtervezés terén. A fejlesztés szempontjából vizsgált terület a Tisza 130 000 km 2 nagyságú vízgyűjtőjének a magyarországi, hegyekkel körülvett, síkvidéki, mintegy 30 000 km 2 nagyságú része. A területen élő lakosság életszínvonala növelésének biztosításához szükséges társadalmi-gazdasági fejlődést a Tisza-völgy vízügyi szabályozása alapvetően segíti elő. Az 1. ábra a terület helyszínrajzát mutatja be, feltüntetve a Tisza és a Körös között meglevő vízgazdálkodási rendszert. E két folyó közén további csatornarendszerek épülnek, amelyek lehetővé teszik a víz átvezetését egyik vízgyűjtőből a másikba. Е létező vízgázdálkodási rendszer továbbfejlesztése vízgazdálkodásunk szempontjából jelentős feladat. Számos terv és becslés készült a fejlesztésre (OVH, 1965., Dégen 1974., VIKÖZ, 1974). A dinamikus modellezést magában foglaló nagy távlatú rendszertervezési metodika (Dávid et al., 1975) alkalmazása egyik lehetőség a meglevő rendszerek továbbfejlesztésének tervezésére. További lehetőségként — mint említettük — e tanulmányban a költséghatékonyság módszer alkalmazását javasoljuk a vízgyűjtőfejlesztési tervezés eszközeként a legésszerűbb változat kiválasztására. 2. Л rendszer fejlesztési célkitűzései A vízgazdálkodási rendszer fejlesztése az alábbi célkitűzések teljesítésére irányul. A) Vízigények kielégítése. E célkitűzés magában foglalja a több célú vízszolgáltatás térben és időben változó mennyiségi, minőségi és energetikai szempontjainak teljesítését. Ehhez a természetes felszíni és felszín alatti lefolyást mind térben, mind időben szabályozni kell, hogy kielégíthetők legyenek a vízigények — mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt — felesleges energiafogyasztás nélkül. B) Árvízmenlesílés. A Tisza és mellékfolyói mentén az árvizek elleni biztonságot kell nyújtani. E célkitűzés kielégítését nehezíti az a korábban említett körülmény, hogy az árvizek, akárcsak a folyók általában a rendszeren kívül erednek. C) Belvízrendezés és használtvíz-elhelyezés. A belvízmentesítést és a rendszer által használt vizek (termelt szennyvizek) kezelését és elhelyezését meg kell oldani. A vízkincs hatékony hasznosítása érdekében az ismételt vízjelhasználást is elő kell irányozni e célkitűzésben. D) Az erőforrások hasznosítása. A társadalmi, gazdasági és a természeti erőforrásokat, amelyek a rendszer fejlesztéséhez és üzeméhez szükségesek minimális szinten kell tartani. A Tisza vízkészleteit a lehetséges legnagyobb mértékben hasznosítani kell, összhangban azzal, hogy a vízkészlet alapvetően az ország területén kívül ered. E) Környezeti hatások. A természeti környezetet, beleértve az ökológiai és esztétikai értékeket, meg kell őrizni. F) Rugalmasság. A javasolt rendszer elég rugalmas kell legyen ahhoz, hogy kielégíthesse a jelenleg még nem látható, jövőbeli igények széles skáláját is.