Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Dávid László-Duckstein, Lucien: Vízgyűjtő fejlesztési alternatívák értékelése költésg-hatékonyság elemzéssel

346 Dávid L,. és Duckstein L. A tanulmány elsősorban módszertani jellegű. Ennek megfelelően a vizsgált táv­lat, a figyelembe vett szempontok és a becsült adatok tekintetében vázlatosnak te­kinthető. Elsősorban elemzés lehetőségeire kivánja felhívni a figyelmet a vízgyűjtő­tervezés terén. A fejlesztés szempontjából vizsgált terület a Tisza 130 000 km 2 nagyságú vízgyűjtőjének a magyarországi, hegyekkel körülvett, síkvidéki, mintegy 30 000 km 2 nagyságú része. A területen élő lakosság életszínvonala növelésének bizto­sításához szükséges társadalmi-gazdasági fejlődést a Tisza-völgy vízügyi sza­bályozása alapvetően segíti elő. Az 1. ábra a terület helyszínrajzát mutatja be, feltüntetve a Tisza és a Kö­rös között meglevő vízgazdálkodási rendszert. E két folyó közén további csa­tornarendszerek épülnek, amelyek lehetővé teszik a víz átvezetését egyik víz­gyűjtőből a másikba. Е létező vízgázdálkodási rendszer továbbfejlesztése vízgazdálkodásunk szempontjából jelentős feladat. Számos terv és becslés ké­szült a fejlesztésre (OVH, 1965., Dégen 1974., VIKÖZ, 1974). A dinamikus mo­dellezést magában foglaló nagy távlatú rendszertervezési metodika (Dávid et al., 1975) alkalmazása egyik lehetőség a meglevő rendszerek továbbfejlesztésé­nek tervezésére. További lehetőségként — mint említettük — e tanulmányban a költséghatékonyság módszer alkalmazását javasoljuk a vízgyűjtőfejlesztési tervezés eszközeként a legésszerűbb változat kiválasztására. 2. Л rendszer fejlesztési célkitűzései A vízgazdálkodási rendszer fejlesztése az alábbi célkitűzések teljesítésére irá­nyul. A) Vízigények kielégítése. E célkitűzés magában foglalja a több célú vízszol­gáltatás térben és időben változó mennyiségi, minőségi és energetikai szempont­jainak teljesítését. Ehhez a természetes felszíni és felszín alatti lefolyást mind tér­ben, mind időben szabályozni kell, hogy kielégíthetők legyenek a vízigények — mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt — felesleges energiafogyasztás nélkül. B) Árvízmenlesílés. A Tisza és mellékfolyói mentén az árvizek elleni biztonsá­got kell nyújtani. E célkitűzés kielégítését nehezíti az a korábban említett kö­rülmény, hogy az árvizek, akárcsak a folyók általában a rendszeren kívül erednek. C) Belvízrendezés és használtvíz-elhelyezés. A belvízmentesítést és a rendszer által használt vizek (termelt szennyvizek) kezelését és elhelyezését meg kell oldani. A vízkincs hatékony hasznosítása érdekében az ismételt vízjelhasználást is elő kell irányozni e célkitűzésben. D) Az erőforrások hasznosítása. A társadalmi, gazdasági és a természeti erő­forrásokat, amelyek a rendszer fejlesztéséhez és üzeméhez szükségesek minimális szinten kell tartani. A Tisza vízkészleteit a lehetséges legnagyobb mértékben hasz­nosítani kell, összhangban azzal, hogy a vízkészlet alapvetően az ország területén kí­vül ered. E) Környezeti hatások. A természeti környezetet, beleértve az ökológiai és esztétikai értékeket, meg kell őrizni. F) Rugalmasság. A javasolt rendszer elég rugalmas kell legyen ahhoz, hogy kielégíthesse a jelenleg még nem látható, jövőbeli igények széles skáláját is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom