Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Kardos Imre: Szeged árvízvédelmi rendszere 317 Ismerteti a résiszapkészítés technológiáját. Ezután áttekinti a kivitel technikáját, előírásait és dokumentálását. Végül a résfal teherbírásának a meghatározását írja le és példákat mutat be a kivitelezett réselésekről. Az utolsó fejezet egy rövid hazai gyakorlattal bíró szakterületre tér ki, a csősajtolásra és csőátfúrásra. Az egyre bővülő víziközműhálózat már nem nélkülözheti ezt a kényes, de takarékos és gyors technológiát. A már ismert tematika szerint tekinti át a módszert, berendezéseit, a számításokat, tervezést és a kivitelezést. A szerző közérthető stílusban, mégis magas színvonalon megírt és gondosan kidolgozott művét ajánljuk a vízépítésben dolgozó tervezőknek és kivitelezőknek egyaránt. (Ismerteti: Bognár Győző) KAROOS IMRE (Szerk.): SZEGED ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZERE Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósúg kiadványa: 291 oldal, 129 ábra, 52 kép, 14 táblázat, S3 irodalmi hivatkozás. Vf ZDOK, Budapest, 1975. Szegedig a Tisza vízgyűjtő területe 138 500 km

2. Ennek a íélországnyi területnek minden vize az ún. ,,szegedi szűkületen" át hagyja el hazánkat. Történjék bármilyen folyószabályozás, vagy árvízvédelmi beavatkozás a Tisza vízgyűjtőjén — történhet az más állam területén is —, annak hatása Szegednél biztosán jelentkezik. Ezért a Szeged melletti Tisza-szakasznak kulcsfontosságú szerepe van az ország árvízvédelmi helyzetében. A kiadvány szerzői — az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság mérnök kollektívája — ennek a területnek az árvízvédelmi rendszerét ismertetik, aminek különös időszerűséget ad a Szegedet 1879-ben elpusztító árvíz közelgő 100. évfordulója. Az 1. fejezet a Tisza-vízrendszer vízjárási kérdéseivel foglalkozik, Szeged nézőpontjából tárgyalva azokat, vizsgálja a Tisza, a Maros és a Körös árhullámai találkozásának hatásait, és az árvízszintek emelkedő tendenciáját. Majd a II. fejezet a Tisza Szegedet érintő árvizeit ismerteti 1772-től napjainkig. Ezen hidrológiai bevezetés után a III. fejezet Szeged 1879 előtti árvízvédelmi helyzetét, a Tisza és a Maros szabályozását; a IV. fejezet pedig az 1879-es árvízi katasztrófa okait és tanulságait foglalja össze. Az V. fejezet a Szeged újjáépítésére és védelmére tett intézkedésekről szól. Ismerteti a meghívott külföldi szakértők javaslatait, akik a Maros új nyomvonalon való elvezetését, a szegedi szűkület kiszélesítését és a város feltöltését tanácsolták. A VI. fejezet a Szegedet közvetlenül védő fővédvonalak és a partfal tervezését, valamint építését ismerteti. A VII. fejezet részletesen ismerteti a partfalnak és a rakpartnak az 1889 —92-es években, 1910-ben, 1920-ban és az 1940—1950 között bekövetkezett csúszásait, süllyedéseit és az ezek lokalizálására tett intézkedéseket. Részletezi az 1890-es években létesített Maros-torok alatti szabályozási müveket; a Tisza városi szakaszának elfajulását; az 1892-ben épített, a meder további mélyülését megakadályozó fenékgátak építését. A VIII. fejezet az emlékezetes 1970-es nagy árvíz Szeged árvízvédelmi müveire tett hatásait foglalja össze. A IX. fejezetben a várost védő fővédvonalak fejlesztése szerepel. A földművek rekonstrukciójának ismertetése után a partfal tervezési, építési és építés-technológiai kérdései kerülnek leírásra. A gyakorló mérnök számára igen hasznos egy ilyen komplex építési problémakör teljes megismerése, amelyből itt elegendő kiemelni a mellvédfal esztétikai követelményeket is kielégítő kiképzésének itt kidolgozott, az országban először alkalmazott, panel-zsaluzatos módszerét; a helyi műszaki fejlesztési eredmények hasznos alkalmazását és a hálóterves kivitel-programozást. A könyvből végig kicsendül, a zárszó ezt ki is mondja, hogy az árvízvédelmi biztonság csak akkor teljes, ha a védekező ember a rendelkezésre álló védműveken és technikai eszközökön felül alkalmazza a tudomány legújabb eredményeit mind az előrejelzések, mind a töltésállapot-vizsgálatok terén, és ha a szakmai színvonal állandó emelésével biztosítja a magasfokú szervezettséget, a tervszerű felkészülést és a korszerű védekezési módokat. /

T , . „. ,, . (Ismerteti: dr. Simady Béla)