Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Öntözőcsatorna-rendszerek fejlesztése 313 erőfeszítések eredményeként valóban is sikerült, hazai viszonyok között első ízben megadni a bekövetkezett talajvízemelkedés mértékét, s becsülni a hozzá rendelhető öntözővfzadag számszerű nagyságát [23]. •2. A felületi öntözés fejlesztése A felületi öntözőtelepek fejlesztésének szükségessége a legutóbbi időkben kezd csak a hazai szakkörök általános véleményévé válni. így csupán elismeréssel lehel szólni arról az előrelátásról, amelyről a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság tett bizonyságot azzal,' hogy akkor tűzte napirendre ennek a kérdésnek a megoldását, amikor a hazai öntözések fejlesztésének egyedüli céljaként majdnem mindenki az esőztető öntözés fejlesztését látta. A felületi öntözés fejlesztése során az alapvető cél természetesen olyan öntözőtelepek kialakítása, amelyek amellett, hogy biztonságosan üzemelnek, még biztosítják a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit is. Ennek megfelelően a munka megindítása során az elgondolás az voll, hogy első lépésként meg kell ismerni a gyakorlati tapasztalatokat és igényeket, ezt követően meg kell határozni a szükséges teleptípusokat, típusonként ki kell dolgozni a nagyüzemi viszonyok között jól üzemelő megoldást, cl kell készíteni ezekre a tervezési irányelveket, azokat figyelembe véve magának a kidolgozó kutatónak irányítania kell egy-egy, az irányelveknek megfelelő kísérleti telep tervezését és megépítését, s a tervezési és építési tapasztalatok alapján szükségszerint javítva közre kell adni azokat. Sajnos azonban ezt az elképzelést csak részben lehetett megvalósítani. Az öntözőtelepek terveztetése ugyanis nem a vízügyi igazgatóságok (jelen esetben a megbízó), hanem a különböző mezőgazdasági üzemek hatáskörébe tartozik, amelyek a felületi öntözéstől az általános szemlélettől alátámasztva idegenkedtek. Ennek ellenére kidolgozásra került két ideiglenes irányelv, egy rét-legelő öntözőtelepek (7. táblázat, 12. sz. tanulmány), egy pedig a mélg-(vagy hosszú) barázdás öntözőtelepek tervezésére (I. táblázat, 17. sz. tanulmány), | 15]. A kísérleti telepek létesítése azonban elmaradt. Pontosabban: különböző tervező csoportokkal együttműködve sikerült ugyan néhány kiviteli tervet elkészíteni a rét-legelő öntözőtelepek tervezésére szolgáló metodikával : a tervek megvalósítása azonban részben amiatt, hogy időközben a mezőgazdasági üzemeknek másra kellett a pénz, részben pedig az engedélyező szervek értetlensége miatt elmaradt. Ezért a további ilyen irányú fejlesztési munkát nem volt értelme folytatni. :{. V/. elvéjizelt munka értékelése és a további fejlesztőmunkára vonatkozó tervek Az előadottak összefoglalásaként a fejlesztési munka eredményeit röviden tehát úgy lehetne összefoglalni, hogy a vizsgálatok alapján a felülről vezéreli öntözőcsatorna rendszerek vonatkozásában kialakításra kerültek az alapvető műtárgytípusok, tisztázódtak a tervezés és az üzem alapvető kérdései. Az eredmények gyakorlati hasznosításával kapcsolatban célszerű talán megemlíteni, hogy annak elősegítése érdekében minden önállóan is alkalmazható kutatásifejlesztési részeredményről külön rész jelentés készült, amelyek legtöbbje ugyanazon célból (általában vagy a Vízügyi Közleményekben, vagy a Hidrológiai Közlönyben) cikk formájában is megjelent. Ezen kívül az eredmények gyakorlati hasznosítását a megbízó oly módon is elő kívánta segíteni, hogy a munkában résztvevő kutatókat konzulensként bevonta a területén az öntözőművek fejlesztésével kapcsolatban folyó tervező munkába. Bár magának az elvégzett munkának a közvetlen célja a felülről vezérelt csatornarendszerek fejlesztése volt, az eredmények közül természetesen több egyúttal hasznosítható az alulról vezérelt rendszerek tervezésénél is. Ilven vonatkozásban elismerés illeti a Vízügyi Tervező Vállalatot, amely — mint már arról az egyes részletekkel kapcsolatban szó volt — felismerve az itt folyó munka jelentőségét, a mederérdességi viszonyok feltárásával és a palástos vízadagolók működésének az értékelésével kapcsolatos eredményeket már szinte megjelenésükkel egy időben hasznosította a Tiszára támaszkodó új, alulról vezérelt rendszerek tervezésénél.