Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Az 1974. évi körös-völgyi árvíz hidrológiai jellemzése

AZ 1974. ÉVI KÖRÖS VÖLGYI ÁRVÍZ HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE SZLÁVIK LAJOS

1 A Körösök árvízi hidrológiai viszonyainak írészletes vizsgálata napjainkban időszerű és fontos feladatként jelentkezik,

2 amelynek főbb okait az alábbiakban fogalmazhatjuk meg: — az árvízvédelmi művek által védett területen levő nemzeti vagyon rövid idő alatt megsokszorozódott; a korszerű hírközlés és közlekedés biztosítása a normális élet legrövidebb zavarát sem tűri el; az ipari és mezőgazdasági termelés feltételeinek biztosítása érdekében a korábbiaknál fokozottabb védelmet kell biztosítani ; — sík vidéki árvíztározásnak, mint az árvízvédelem korszerű, aktív módjának az alkalmazása a tervezés és az üzem során egyaránt szemléletbeli változást igényel : az árvízvédelmi műveket egységes rendszerben kell vizsgálni, ennek alapjait pedig az árvízi hidrológia elemzésével kell biztosítani. Az árvízi hidrológiai viszonyok tanulmányozása nem öncélú vizsgálat, sokoldalú gyakorlati igények kielégítésére szolgál, mint például az árvízvédelmi rendszer egységes fejlesztésének megalapozása (töltések fejlesztése, ár víztározás); az árvízvédelmi munkák megtervezésének és irányításának operatív segítése (előrejelzés, táró zó üzemirányítás) stb. A levonult árvizek tapasztalatainak összegezése és szintetizálása igen lényeges a gyakorlati árvízvédelmi tevékenység, valamint az árvízi hidrológiai kutatás és tervezés szempontjából. Az elmúlt 8 évben a Körösökön (1. ábra) 3 ízben is jelentős árvízi események zajlottak le, a levonuló árhullámok tetőző szintjei újra meg újra meghaladták az addig észlelt maximumokat. A Körös-völgyben élők számára emlékezetes események ezek. 1966. februárjában a Fehér- és Fekete-Körösön levonuló árhullám során a Fehér-Körös jobb-parti töltése román területen, Chisineu Cris (Kisjenő) alatt 2 km-rel átázás és erős csurgások miatt átszakadt és a víz terepen magyar területre zúdult, elöntve a két Körös közötti deltát. Ugyanakkor a Berettyón levonuló jeges árvíz is katasztrófát okozott. A szeghalmi Szabadság-hídnál megakadt és 4,5 km hosszon feltorlódott jég miatt meghágás következtében a bal parti töltés 82 m hosszon átszakadt. 1970 júniusában a nagy Tisza-völgyi árvíz a Körösök völgyét is súlyosan érintette: mind a négy mellékfolyón, a Kettős- és a Hármas-Körösön, csaknem teljes 1 Szlávik Lajos, oki. mérnök, Körösvidcki Vízügyi Igazgatóság (Gyula) 2 A Körösök hidrológiai viszonyainak további tanulmányozása végett 1. az 1975. évben megjelent további tanulmányokat: Vízügyi Közleményei; 1975/2. füz. Szlávik Lajos: A l ckete-Körös mértékadó úr hullámképei, és 1973/3. füz. Nagy György: A Körös-vidék lefolyási viszonyainak alakulása. (Szerk.)