Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

2. füzet - Kardos Imre-Plesovszki Pál: A szegedi tiszai partfal és felújítása. I. rész. A partfal az 1970. évi tiszai árvíz előtt

17t) Kardos I.

—Plesovszki P. 4. ábra. A szegedi városi körtöltés építése (téglaburkolat) Fig. 4. Construction work on the ring-dike around Szeged (brick lining) Abb. 4. fíau des Ringdeiches um die Stadt Szeged (Ziegelverkleidung) egyidejűleg építési rendszabályt kell alkotni, amely a rendezett fejlődést tovább biztosítja. A továbbiakban nemcsak technikai történelmi érdekesség, hanem a levonható műszaki tanulságok is arra késztetnek, hogy részleteiben is áttekintsük a városkialakításbán, valamint árvízvédelmi szempontból is oly fontos szerepet játszó szegedi partjalat. Az 1879-es árvíz előtt a Tisza-part a város alatt egész hosszúságában ősállapotú part volt, mint azt az 1876-ban készült 6. ábra is szemlélteti. Emellett az árvizek ellen mind magasabbra emelt töltések és a városból kihordott szeméttömeg miatt a partot járművel megközelíteni nem lehetett. A Tiszának Szeged mentén éles kanyarulata van, ahol a sodorvonal, és így a meder legnagyobb mélysége is közvetlenül a part mellett húzódik végig. Ennek hatására a régi időkben a part legnagyobb részén, különösen ott, ahol a város a folyó felé terjeszkedett és a partot feltöltötték, minden nagyobb árvíz levonulása után mély csúszások és süppedések voltak észlelhetők. Ezeknek a siippedéseknek a megakadályozására Szeged több éven át költséges műveket, a felső Tisza-parton hatalmas kősarkantyút, a régi hajóhíd alatt, az alsó partszakaszon kőhányásokat és lehorgonyzott cölöpsorokat létesített. Mindezeknek a munkáknak nem volt sikerük, mert a süppedések ezt követően is a régi mértékben