Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
2. füzet - Kardos Imre-Plesovszki Pál: A szegedi tiszai partfal és felújítása. I. rész. A partfal az 1970. évi tiszai árvíz előtt
A SZEGEDI TISZAI PARTFAL ÉS FELÚJÍTÁSA KARDOS IMRE és PLESOVSZKI PÁL 1 I. RÉSZ. Л SZEGEDI TISZAI PARTFAL AZ lí»7l). ÉVI ÁRVÍZ ELŐTT Szeged árvízvédelmi rendszerének csak egy kis része az 1882—1885 közötti időben épült partfal. Az árvízvédelmi rendszer egészéből a közel 1,5 km hosszú szakasz azonban kiemelkedő jelentőségű, mert a város számára régen, és ma is a sok gondot jelentő, „szegedi szűkület"-ben van. A partfal rendeltetését, várost védő szerepét, fontosságát jobban megismerhetjük akkor, ha rövid áttekintést adunk a város földrajzi, árvízi múltjáról. Ezért a mű rendeltetésének, megrongálódásának és felújításának konkrét ismertetését megelőzően, bevezetésképpen néhány gondolatban ezekre is kitérünk. I. A város árvízvédelmi rendszerének kialakulása A Tisza Szeged feletti vízgyűjtőjében összegyűlő és lezúduló víztömeg mind a „szegedi szűkület" felé tart. Ezért nőtt össze Szeged neve évszázadokon keresztül az árvíz fogalmával. A Tisza és Maros folyók vizeinek pusztító ereje gyakran elöntötte az újra, meg újra ébredésnek indult várost. Lakosai kezdetben egyáltalán nem, később csak kisebb gátak építésével, fokok lezárásával védekeztek az árvízi elöntések ellen. A Tisza völgyében az elöntésnek állandóan kitett területek árvízmentesítésére az első kísérletek már а XVI. század elején megkezdődtek. A védtöltések és szabályozási művek építéséről már ebben az időben számos törvényünk intézkedett (1613. évi XXVII. tc. és az 1630. évi XIV. tc.-ek), és а XVII. század elején született rendelkezések a folyómenti gátak építését az érdekelt vármegyék feladatává telték. A török uralom megszűntével, а XVIII. század első évtizedeiben indult el mindén téren a fejlődés. Ekkor már árvízmentesítési terveket is készítettek, de azokból igen kevés valósult meg. А XIX. század elején — 1815-ben — felállították az Országos Építési Igazgatóságot, amely az árvízmentesítési és folyamszabályozási munkákhoz felméréseket és terveket is készített. Az 1816. évi katasztrofális árvizek azonban a Körösök völgyére terelték a figyelmet, ezért a felméréseket a Tisza völgyében csak 1833-ban kezdték meg. A felmérési és tervezési munkákkal egyidőben, 1840-ig megyei közmunkával - a Tisza völgyében rendkívül szétszórtan — mintegy 345 000 ha területet részlegesen árvízmentesítettek, aminek során 327 km 1 Kardos Imre oki. mérnök és Plesovszki Pál oki. mérnök. Alsótisza vidéki Vízügyi Igazgató ság(Szeged) A tanulmány a szegedi tiszai partfallal— melynek felújítási munkál a jelenben folynak— két részben foglalkozik. Az /. liész a partfal első tervezését és az 1882—8ü. években végrehajtott építését, valamint az azóta 90 éven át végrehajtott állandó erősítési és felújítási munkáit, míg a //. Iiész a partfal 1970. évi tiszai árvíz utáni teljes felújításának tervét és újjáépítését ismerteti. A partfal különleges alapozási adottságaiból származó hibáival és újjáépítéséve! foglalkozó ismertető tanulmány 1. Részét a Vízügyi Közieménveknek ebben a füzetében, míg all. Részét a következő — 1976. évi 3. — füzelében folytatásként közöljük (Szerk.)
