Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

159 Pálfai I.: Csatornaméretező léc 1. ábra. A csatornaméretező léc az 1:1,5 rézsűhajláshoz tartozó alaplemezzel га). Majd a plexi lolóka elmozdításával — az 7 = 0,2 értékhez tartozó osztásvonalat a Q = 1,0 érték alá állítjuk be. A jobb oldali karcjel és a /íq = 1,0-hoz tartozó görbe metszéspontja közvetlenül megadja a keresett fenékszélességet: s = 1,5 m. A fenti sorrend értelemszerű módosításával járunk el, lia a tervezendő vízmélységet vagy a vízszínesést keressük, illetve, ha egy meglevő csatorna vízszállítását akarjuk meghatározni. A középsebesség meghatározása is hasonló módon történik, de ekkor, amint már említettük — a bal oldali görbesereget és a bal oldali karcjeíet kell használni. A csatornaméretező léchez csatolt tájékoztató leírás egyébként minden feladattípusra közöl egy-egy példát. A rézsűhajlás és a mederérdességi tényező egy feladatsorozaton belül általában nem változik, tehát a méretezés mindössze a plexi tolóka megfelelő beállításából áll. Az eredmény a feladat megadását követően — a szó szoros érteimében — pillanatok alatt megkapható. A csatornaméretező léc sajátságos előnye, hogy az eredmény ismeretében — szükség esetén — azonnali „visszacsatolásra", a kiindulási adatok módosítására, több változat gyors megvizsgálására van lehetőség. A csészeszelvényű csatorna esetére kidolgozott közelítő eljárásunk lényege az, hogy először a csészeszelvényt átalakítjuk egy vele közel egyenértékű és „kerekített" rézsűhajlású trapézszelvénnyé, majd a további számítást a csatornaméretező léccel végezzük el. A csészeszelvény gyors átalakítására a 2. ábrán bemutatott nomogram szolgál, melynek használatát egy példán keresztül ismertetjük. Példa A csészeszelvény adatai legyenek a következők: s' = l,2 m, p

1 = 2,5, Q

2 = = 1,5, a = 0,4 és Л = 1,0 m. Az átalakítás első lépéseként az eredő rézsűhajlást (i

о) kell meghatározni. Ez egyszerűen úgy történik, hogy a nomogramon lemérjük a ^ = 2,5-liez és a e

2 = l,5-hez tartozó görbék közötti távolságot, mégpedig az a = 0,4 érték magasságában, majd az eredményt (p' = 2,15 cm) a csatornaméretező lécen rendelkezésre álló legközelebbi rézsűhajlásnak megfelelően kerekítjük. Tehát példánkban az eredő rézsűhajlás g = 2,0. A csészeszelvény átalakításának második lépéseként az eredő rézsűhajláshoz tartozó fenékszélességet (s) kell kiszámítani az alábbi egyszerű képlettel: s=s'+h(g'6), (2) azaz példánkban s = 1,35 m. Ezután a csatornaméretező léc segítségével meghatározhatjuk például a csatorna vízszállítását.