Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

152 Papp G.: A Fekete-erdő szivattyús energiatározói mind pedig vízgépészeti vonatkozásban — alapját képezték a későbbi nagyobb teljesítményű, gazdaságosabb szivattyús energiatározók építési programjának. Fentiek kivétel nélkül vegyes üzeműek, tehát természetes vízerőkészletet is hasznosítanak. Az erőműrendszer legalsó tározója a Rajna albbruck—dogerni folyami erőmű bögéje, és a legfelső 108- 10

e m

3 térfogatú Schluchsee vízszintjei között 620 m különbség van. A felszivattyúzott vízmennyiség különösen a nyári félévben jelentős, mert ebben az időszakban a lejtőn levő folyók vízhozama jelentéktelen. A Rajna vízszintjének ingadozása a vízkivétel helyén 0,5 m. Az erőműrendszer tározóinak jellemző adatait az I. táblázatban foglaltuk öszA Schluchsee 1 m

3 vizével a három erőmű összesen kb. 1,3 kWó elektromos energiát termel. A szivattyús energiatározók jelentősége abban van, hogy átlagban 1 kWó csúcsenergiát az alaperőművek 1,6 kWó szabad elektromos energiájával termel. Az erőtelepek gépegységei a szink—

^ о z 4 ь «w кт ' V ron motor generátorból, a Francis-turbi111

1 =*=* \*к.ет

\ nából és a kétlépcsős, nagynyomású „ , „ „ , , szivattyúból állnak. Mind a három erő3. abra. A Schluchsee erőműrendszer atne- telepben 4 — 4 gépegység van. Az erőzeti helyszínrajza telepek teljesítményének adatait а II. táblázatban foglaltuk össze. A nyomóvezetékek a felső häuserni erőtelep nyomócsövének kivételével a föld alatt fekszenek, hosszuk 25 km, átmérőjük 4,1 m-től 6 m-ig változik. A kiegyenlítőmüvek függőleges metszeteit az 5. ábrán láthatjuk. A Schluchsee-rendszer gépészeti és szerkezeti részletkérdéseit [ll]-ben tanulmányozhatjuk. b) A Hotzenwald-rendszer tározói és erőművei A háború után rohamosan emelkedő csúcsenergia igény szükségessé tette újabb szivattyús energiatározók építési lehetőségeinek tanulmányozását. Erre a célra a 2a cím alatt ismertetett Schluchsee területtől nyugatra, kb. 15 — 20 km távolságra, a Hotzenwald területen végeztek tanulmányokat. A Hotzenwald terület átnézeti helyszínrajzát és a szivattyús energiatározók hosszmetszeteit a 6. ábrán láthatjuk. A tervezési előmunkálatokat 1949-ben kezdték meg. Tízéves előtanulmányozás után a következő három szivattyús energiatározó építésére adtak engedélyt: Strittmatt, Säckingen és a hornbergi erőmű. A Lindau felső tározó és a Rajna közötti 645 m esésmagasságot két lépcsővel, a hornbergi felső medence és a Wehra vízfolyáson létesített alsó tározó közötti 629 m esésmagasságot pedig egy lépcsővel oldották meg. A Schluchsee erőműrendszernél a 620 m esésmagassághoz még három lépcsőt építettek. A korszerűsítést a vízgépészetben és az építéstechnikában szerzett tapasztalatok tették lehetővé. A Säckingen alsó szivattyús energiatározó építését 1963-ban kezdték meg és 1967-ben helyezték üzembe. A hornbergi szivattyús energiatározó jelenleg építés alatt áll, és az első gépegységet 1975 tavaszán tervezték üzembe helyezni.