Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
ISMERTETÉSEK A FEKETEERDŐ SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓI Ismerteti: PAPP GÁBOR 1 Ismertetésem első részében az olvasó tájékoztatására röviden összefoglalom a szivattyús energiatározók jellemző szerkezeti, funkcionális, vízgépészeti, energetikai kérdéseit, valamint a villamosenergia-termelésben betöltött szerepüket. A második részében pedig ismertetem a Rajna és a Duna valamint a Neckar forrásterülete között fekvő Schwartzwald — Feketeerdő déli lejtőjének kb. 900 km 2 területére telepített két erőműrendszer (Schluchsee, Hotzenwald) már üzemben levő, jelenleg építés alatt álló és a tervezés stádiumában levő szivattyús energiatározóit. Ügy gondolom, hogy az ismertetéssel egyrészt követhetővé teszem azt a fejlődést, amely az 1929 — 1943 közötti években megépült, majd 1949 után folyamatosan épülő szivattyús energiatározók fontosabb műszaki jellemzőiben bekövetkezett, másrészt összehasonlítási és értékelési alapot adok a hazai alkalmazáshoz. Ugyanis a szivattyús energiatározók telepítésére alkalmas területeink földrajzi és hidrológiai viszonyai közel állnak az ottaniakhoz. 1. Szivattyús enérgiatározók és szerepük a villamosenergia-rendszerben a) Szivattyús energiatározók Egy nagynyomású szivattyús energiatározó általános elrendezését és működési elvét az 1. ábrán láthatjuk. Négy fő része van: a felső tározómedence, a nyomócső a szivattyúkat, turbinákat és villamos gépeket magába foglaló erőtelep és az alsó tározómedence. — A felső tározómedence feladata a felszivattyúzott víz tározása, hogy az a turbinaüzemben rendelkezésre álljon. Fontos műszaki követelmény a medence oldalfala és fenéklemeze vízzárásának a biztosítása. A medence egyetlen kiürítése alkalmával termelhető E (kWó) villamos energia és a hasznos térfogata У (m 3) között az alábbi összefüggés van: 367 X E , ч V = —- (m°), г) Т-Н • у ahol H (m) az erőmű hasznos esése, г/т a turbinaüzem eredő hatásfoka, y(Mp/m 3) a folyadék térfogatsúlya. — A nyomócső az erőtelepet a felső medencével köti össze; az erőtelepben a nyomócsőzárnál, a felső medencénél pedig a vízkivételnél végződik. A legnagyobb dinamikus terhelést a szivattyúüzemből történő hirtelen lekapcsolása esetén kapja. Hosszabb nyomócsőnél vagy alvízalagútnál esetenként szükség lehet nyílt felszínű kiegyenlítőműre is. Ennek célja megvédeni a nyomócsövet a vízlökés okozta túlnyomástól, illetve az alvízalagutat a vízoszlop megszakadásától. 1 Papp Gábor oki. mérnök, Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési Tanszék. Az erőművek és az építkezés helyszíni megtekintésében, az irodalmi adatok beszerzésében a Schluchseewerk Aktiengesellschaft mérnökei voltak a szerző segítségére. Л készséges szakmai tájékoztatásért, a szívélyes fogadásért szerző ezúton is köszönetét fejezi ki.
