Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Többszínsávos légifényképezés Az olajfolt jellemző adatai a kékszűrős felvételekhői 141 I. táblázat Távolság az adaA teljes olajfolt A szélesség és hossz aránya A teljes olajfolt ellipszis területe Az olajjal fedett terület Az olajfedés Az olaj fedés átlagos golótól szélessége m hossza ш A szélesség és hossz aránya A teljes olajfolt ellipszis területe Az olajjal fedett terület %-a a teljes vastagsága km szélessége m hossza ш A szélesség és hossz aránya ha ha foltban mikron 0,1 10 20 1:2 0,015 0,015 100 33 0,2 20 40 1:2 0,06 0,05 80 10 0,8 50 100 1:2 0,4 0,26 65 2 1,1 80 170 1:2 1 0,6 60 0,9 1,4 80 200 1:2,5 1,2 0,75 67 0,7 1,7 80 250 1:3 1,6 1 63 0,5 1,9 80 300 1:3,8 1,9 1,2 62 0,4 2,3 80 350 1:4,3 2,2 1,5 68 0,3 Az értékelések alapján az a vélemény alakult ki, hogy a megfigyelhető összefüggések felhasználásával az olaj jelenlétén kívül a szennyező olaj mennyisége és a szennyezés keletkezési helye is becsülhető. Ehhez ismertnek tekinthetjük a víz sebességét és a meder szélességét, valamint az olajfolt méreteit (szélesség, hosszúság, terület, fedettség), mintázatát és a fényképezés helyét, idejét. A vízsebesség (és az elkeveredési viszonyok) megszabják az olaj haladásának sebességét, ehhez kapcsolódva pedig az olajfolt alakváltozásának arányait. A meder szélessége korlátozhatja az olaj szétterülését. Az olajfolt hosszúságát és szélességét a nagyított fénykép méretarányának léptékében mérjük meg. h 1 M

n = — — , f n ahol h a viszonylagos repülési magasság (m), amit a fényképezés pillanatában a pilóta bemond, f a fényképezőgép fókusztávolsága (m), л a fényképnagyítás szorzószáma. Az olajfolt a területének számításánál közelítően ellipszisnek tekinthető, így területe ab T = — 71, 4 ahol a a kistengely és b a nagytengely. Az olajfolt fedettsége a folton belül az olajjal borított vízfelületet jelenti és meghatározható az olajfoltban levő szabad vízfelületek planiméteres összegezésével, amellyel az olajfolt ellipszis területét csökkentjük. Az olajfolt mintázata szoros kapcsolatban van az olajréteg vastagságával: valamilyen választott olajréteg vastagságához nagyon jellemző mintázat tartozik és fordítva. Az olajfoltban levő olajmennyiséget a fedett terület és a mintázat alapján megállapított vastagság szorzataként határozhatjuk meg. Az olajszennyezés keletkezésének helyét a lefényképezett olajfolt helyétől való távolság megállapításával kapjuk. A keresett távolságot — adott vízsebességnél — jól tükrözi az olajfolt hosszának és szélességének viszonya, mert rövid távolságon túl a szélesség feltehetően nem változik, de a hosszúság nő. Ezek a távolságot jellemző viszonyszámok előre megállapíthatók különböző mennyiségű olajnak különböző vízsebességeknél való lefényképezésével. Többszínsávos légifényképezés alkalmazásával a fényképek egyúttal különböző olajvastagságoknak megfelelő mintázatok etalonjai is. Mint látjuk, az olaj mennyiségének és szennyezési helyének meghatározása egymástól függetlenül végezhető, ellenőrzésül mégis összekapcsolhatók az olajfolt területének és megtett útjának összefüggése alapján.