Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Rovatvezető: DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN AZ ÖNTÖZŐRENDSZEREK AUTOMATIZÁLÁSÁNAK ÉS TÁVIRÁNYÍTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE A SZOVJET—MAGYAR VÍZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETÉBEN DR. SZIGYÁRTÓ ZOLTÁN

1 A negyedik ötéves terv előkészítési időszakában a Szovjetunió Meliorációs és Vízgazdálkodási Minisztériumának és a Magyar Népköztársaság Országos Vízügyi Hivatalának vezetői úgy döntötLek, hogy az öntözés magas szintű automatizálásának fejlesztését műszaki-tudományos együttműködés keretében valósítják meg. Ennek keretében, 1970-ben indult meg az a fejlesztő munka, amelynek célja — a nyíltcsatornás és a csővezetékes ( esőztelő) öntözőrendszerek (fürtök ) vízszolgáltató hálózatára az automatizálás és távirányítás, s az azt szolgáló berendezések olyan továbbfejlesztése, kialakítása, amely megfelel mindkét együttműködő ország igényeinek. Az így előirányzott fejlesztési feladat a „Magas szintű műszaki-gazdasági jellemzőkkel rendelkező automatizált öntözőrendszerek" elnevezést kapta. Az ötéves munkaterv 1971 májusában készült el és meghatározta az együttműködés fő céljait és forrásait. Eszerint az 1971 — 75. évi munka három téma kidolgozására irányult. - Az 1. jelű téma célja az öntözőrendszerek (öntözővíz szolgáltató hálózatok) automatizálására és távirányítására kifejlesztendő rendszer alapvető sajátságainak a meghatározása, majd az ezeknek megfelelő berendezések és létesítmények létrehozása. - • A 2. jelű téma kidolgozása során a feladat az öntözőrendszerek tervezésére, illetve az ezen rendszerek üzemének az irányítására alkalmas elektronikus számítógép programok kifejlesztése. — A 3. jelű. téma kidolgozásánál a cél a kifejlesztett öntözőrendszer típusok tervezéséhez tervezési előírások, s azok üzeméhez üzemviteli szabályzatok kidolgozása.

2 Magyar részről a munkát a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, szovjet részről az Öntözés és Vízrendezés Automatizálásának Össz-szövettségí Tudományos Kutató Intézete ( VNIIKA melioracii), Frunze, szervezete végezte, illetve koordinálta. A fejlesztő,- tervező munkába magyar részről a Vízügyi Tervező Váltalat, a Vízügyi Szervezés- és Számítástechnikai Iroda, a Gamma Müvek, az Ipari Szerelvény és Gépgyár, a Budapesti Műszaki Egyetem Folyamatszabályozási Tanszéke és a Vízgazdálkodási Tanszéke, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, а Hosszúhegyi Aliami Gazdaság, a Héki Állami Gazdaság és a ,,Sasad" Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet Műszer Részlege kapcsolódott be. Szovjet részről a munkában a Kosztjakov A. N. nevét viselő Vízépítési és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Össz-szövetségi Tudományos Kutató Intézet (VNIIGiM), Moszkva, az Össz-szövetségi Öntözéstechnikai és Gépesítési Tudományos Kutató Intézet (VNIIMiTP), Moszkva és az Össz-szövetségi Vízgazdálkodási Tervező Egyesülés ( Szojuzvodprojekl ), Moszkva működött közre. Magyarországon, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézeten belül a munkák irányítása а V/. Vízépítési Kutatási Főosztály VI/3. Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztályán folyt. Az Intézet a munkát az Országos Vízügyi Hivatal Műszaki Fejlesztési és Tervezési Osztályától kapott megbízás alapján végezte, s abba az összes érintett magyar szervet alvállalkozói szerződések nútjá vonta be. 1 Dr. Szigyártó Zcllán, а műsz. tin!.

: kandidátus;), \'íz(jaziláll.tif(isi Tudományos Kutató Intézet (Budapest). 2 Л munkában a szerző mellett Gajárszki Győző, \'égvúriné dr. llede Ildikó, Váradi József, Hartha l'erenc és Margittay Tihamér vett részt. Az Országos Vízügyi Hivatalban az együttműködéssel kapcsolatos munkák műszaki és gazdasági vonatkozású elvi irányítását tierencsér Árpád, s az együttműködés nemzetközi kapcsolatainak intézését l'app Kálmán végezte.