Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Pálfai Imre: A teljesen beépített csőhálózatú esőztetőberendezések

A TELJESEN BEÉPÍTETT CSŐHÁLÓZATÉ E S Ő ZTETŐ Ti E RENDEZÉSEK PÁLFAI IMRE

1 Az öntözéses gazdálkodásban a termelékenység fokozásának egyik fontos feltétele az öntözéshez felhasznált munkaerő csökkentése, illetve az egyre kisebb munkaerő-szükségletű öntözőberendezések alkalmazása. Ennek a követelménynek a teljesítése hazai öntözéseink fejlődésében is megfigyelhető. Az 1960-as évek elején még a hagyományos felületi öntözési mód volt az uralkodó, ezt követően azonban egyre inkább előtérbe került a munkaerő-takarékosabb esőszerű öntözési mód. Először a hordozható esöztető berendezések terjedtek el, majd a vegyes csőhálózatéi {félig beépített) berendezések, legújabban pedig arra törekszenek, hogy a vegyes csőhálózatú berendezéseket gépesített áttelepítéséi szárnyvezetékekkel lássák el [22]. A fejlődés következő szakaszában — külföldi példák alapján — a teljesen beépített csőhálózatéi esőztető berendezések alkalmazására is számítanunk lehet. E berendezés-típusnak áttelepítést igénylő elemei nincsenek, s ezáltal az automatizálás és az élőmunka-csökkentés követelményeinek is a legjobban megfelel. Ezért indokol), hogy — ebben a témakörben a jövő feladatainak megismerése és előkészítéseként — összefoglaljuk a berendezéstípus műszaki megoldásainak általános, főbb vonásait és bemutassuk a berendezések külföldi és hazai alkalmazásának helyzetét.

2 1. .Alííszaki megoldások A teljesen beépített csőhálózatú esőztető berendezések három fő eleme különböztethető meg: a szivattyútelep (nyomásközpont), a csőhálózat és a szórófejjel ellátott hidréinsok. A szivattyútelep lényegében nem különbözik a vegyes csőhálózatú berendezéseknél alkalmazott megoldástól, kiemelten kell azonban foglalkozni a berendezések automatizálásának kérdéseivel. a) Csőhálózat A teljes beépítésű esőztető berendezés csőhálózatát általában elágazó rendszer szerint alakítják ki, bár vannak példák a zártrendszerű (körvezetékes) megoldásra is. A csőhálózat fő-, mellék és szárnyvezetékekből áll. Kisebb hálózatoknál a mellékvezeték elmarad, és a szárnyvezeték közvetlenül a fővezetékből ágazik ki. A 1 Pálfai Imre oki. mérnök, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője (Szeged) 2 A beépített csőhálózati! esőztető berendezésekről szóló alábbi tanulmánnyal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a benne Szereplő kutatási és műszaki fejlesztési javaslatokat és megállapításokat tanulmány jellegűnek kell venni, azok nem hivatalos véleményekre támaszkodnak, mert a következő ötéves terv beépítet t csőhálózati'! rendszer építését kiterjedten egyelőre tervbe nem vette. Tekintettel azonban külföldi alkalmazásaikra, valamint a múlt években folytatot 1 hazai kísérletekre célszerű a berendezéstípus műszaki megoldásának általános főbb vonásait bemutatni (Szerkesztőség). 0*