Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
1. füzet - Jolánkai Géza: A szennyvizek elkeveredésének számítása vízfolyásokban
72 Jolánkai Géza függőleges irányú konvektív, illetve diszperziós tagokat. Ez a legtöbb esetben indokolt, tekintettel arra, hogy a vízmélység a gyakorlati esetekben nagyságrendekkel kisebb, mint a szélesség, tehát a függőleges elkeveredés viszonylag hamar lejátszódik. 2. A szakirodalom legnagyobb része [11, 12, 13] úgyszintén elhanyagolja a keresztirányú áramlás és diszperzió által okozott anyagátadást és így a legtöbbet vitatott és analizált összefüggés a ЭС é) 2C dc alakú úgynevezett longitudinális diszperziós egyenlet, és ennek különböző kezdeti és határfeltételekre vonatkozó megoldásai. Ennek az összefüggésnek a gyakorlati feladatok megoldására történő alkalmazhatósága — széleskörű szakirodalmi taglalása ellenére is — erősen korláLozott. Számos irodalmi példával bizonyítható módon a hosszirányú diszperzió hatása jelentéktelen a hosszirányú konvektív anyagátadáshoz képest. Ruthven [19] szerint elméletileg bizonyítottan és gyakorlati mérésekkel ellenőrzött módon, a hosszirányú diszperzió elhanyagolásával elkövetett hiba 10% alatt marad a legtöbb vízfolyás esetében (ez pedig belül van a helyszíni koncentráció mérések mérési pontosságán a legtöbb esetben). Továbbá a (2) összefüggés semmiképpen nem alkalmas mellékvízfolyások és parti szennyvízbevezetések elkeveredési viszonyainak jellemzésére a beömlés környezetében. Meg kell jegyezni azonban, hogy a hosszirányú diszperziós modellnek igen nagy jelentősége van a folyótorkolatok anyagátadási viszonyainak jellemzésénél. 3. Általában nem engedhető meg a keresztirányú n^L У dif diszperziós tag elhanyagolása. Igen sok gyakorlati esetben éppen az a feladat, hogy meghatározzuk a szennyvízcsóva szétterülését, illetve az elkeveredés távolságát a befogadóban. A keresztirányú áramlások által átadott anyag mennyiségét figyedC lembe vevő — v — konvektív tag figyelembevétele is indokolt lenne. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy általában nem rendelkezünk adatokkal a keresztirányú sebességekre vonatkozóan, másrészt pedig a keresztirányú másodlagos áramlások még egy szelvényen belül is erősen változó jellegűek. Ezt a változást — ingadozást —, illetve ennek eredő hatását azonban figyelembe tudjuk venni a keresztirányú diszperziós tagban, mely éppen a sebességingadozásokból származó diszperziós anyagátadás hatásának leírására alkalmas. Átgondolva és összegezve fenti megállapításainkat és figyelembe véve, hogy minél kisebb hiba elkövetése mellett a lehető legegyszerűbb modellre törekszünk, az általunk javasolt legegyszerűbb matematikai modell a dc re dc alakot nyeri. A (3) összefüggés figyelembe veszi tehát а С koncentrációértékkel jellemzett anyag keresztirányú szétterjedését a turbulens sebességingadozások és
