Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
1. füzet - Jolánkai Géza: A szennyvizek elkeveredésének számítása vízfolyásokban
70 Jolánkai Géza 3. A megfelelő matematikai modell kiválasztására irányuló kutatás Tekintettel arra, hogy a szakirodalomból megismert elkeveredési modellek gyakorlati alkalmazása számos ok miatt is nehézségbe ütközik, ezért újszerű adatfeldolgozási és modellezési módszereket igyekeztünk bevezetni [18]. Bár a kutatás végső eredményének tekinthető számítógépes szimulációs modellnél, ezekből a kísérletekből csak részeredményeket hasznosítottunk, mégis elmondható, hogy bizonyos adott gyakorlati feladatok megoldásánál esetleg a jövőben is sikerrel alkalmazhatók. Ezen a helyen csak annyit említünk meg, hogy az egyik eljárás során kidolgozott, úgynevezett „részvízhozam bekapcsolódási görbe" (mely a vízhozammérési adatokból származó részvízhozamok integrálgörbéje) igen jó alkalmazást nyert a végső számítási gyakorlatként javasolt, jelen beszámolóban ismertetésre kerülő modellnél is. Nevezetesen a végső soron kiválasztott matematikai modell véges differenciákra történő számítógépes alkalmazása során, a keresztirányú elemi osztás szélességének megfelelő „csatornákban" szállított részvízhozamok értékeit a fenti görbékből kaphatjuk meg. A gyakorlati célokra legalkalmasabb keresztirányú elkeveredési modell kiválasztása során összegyűjtöttük a szakirodalomból fellelhető analitikai megoldásokat és fiktív számpéldán (-3. ábra), valamint helyszíni mérési adatok alapján azokat összehasonlítottuk. A kapott eredmények elég különbözőek ahhoz, hogy bármelyiket feltétel nélkül elfogadni lehessen. Ehhez járul még, hogy a változó kerületi és határfeltételekre történő alkalmazás mindig újabb és újabb analitikai megoldását követeli a kiindulásul szolgáló differenciálegyenleteknek. 3. ábra. Keresztszelvényben koncentráció eloszlások a szakirodalomból átvett megoldások alapján Fig. 3. Concentration distributions in the cross-section based on methods published in the literature. 1 = concentration (mg/lit ), 2 = line of injection Fig. 3. Répartitions des concentrations dans les section transversales sur la base de solutions reprises dans la littérature technique 1 = concentration (mg/l), 2 —ligne de l'admission