Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: A szolnoki hévíztároló rendszer fő jellemzői

A szolnoki hévíztároló rendszer (il 5. Kútmunkálatok A hévíztermelés korszerűsítése és a mérési lehetőségek biztosítása céljából 1972—73. évben kútfejszerelvény-cseréket és átalakításokat végeztek a cukorgyár, Sza—13„ Tiszaliget, a Damjanich fürdő, MÁV kocsimosó és sporttelep kútjainál. Mérési célokat szolgáló kisebb átalakításokat a Sz—12. és 19., illetve a Sza—7. kútfejen végeztek. A cukorgyár, a Damjanich fürdő és MÁV kocsimosó kútjában az intenzív vízkőtelenítési és kúttisztítási munkálatokkal karöltve végezték a fenti műveleteket. E munkálatok kedvezően befolyásolták a hévíztermelés menetét. (í. A hévíztároló rendszer és a szandaszőllősi yáztelep kapcsolata A 800—1150 m-es mélységszakaszban települt szolnoki felsőpannon fő hévíztároló rendszer azonos rétegtani (stratigrafiai) szintben van a szandaszőllősi gázmező 150 m vastag I. sz. gáztelepével, melynek gáz-víz határa kb. —870 m tengerszint alatti mélységben húzódik. A két hidrodinamikai egységben elhelyezkedő uralkodóan metánból álló gáztest kb. 1,5 km-nyire van a Sza—3. sz. üzemen kívüli és kb. 2,3 km-re az üzemben levő Sza—13. sz. hévízkúttól. Vagyis a tiszaligeti hévíztest voltaképpen a szandaszőllősi gáztelep közvetlen szegélyvizének tekintendő. Ugyanakkor a szandaszőllősi gázmező mélyebben (1450—1700 m között) elhelyezkedő gáztelepei nincsenek kapcsolatban a hévíztároló rendszerrel. Л szandaszőllősi gázmező leművelése már közel egy évtizede folyik. 7. A hévíztermelési jellemzők rezervoármechanikai értelmezése A szolnoki hévízkutak hidrodinamikai paramétereinek változására a viszonylag nagymértékű kútfejnyomás-, ennél kisebb mértékű rétegnyomás-, és nagymértékű gázvizviszony-csökkenés a jellemző. A statikus kútfej nyomás csökkenésével az azonos üzemi szinten termelhető vízhozam csökkenése természetszerűen együttjár. Amenynyiben a kút többi hidrodinamikai paramétere nem változik, a statikus kútfej nyomás csökkenése megegyezik a telepnyomás csökkenésével. A szentesi hévíztermeléssel foglalkozó közzétett tanulmány [7] ezen az alapon határozta meg a kitermelés okozta telepnyomás-csökkenést. A szolnoki hévíztároló rendszer esetében azonban foglalkoznunk kell a kútfej nyomás és a gáz —víz viszony összefüggésének kérdésével is. A hidrodinamikai adatok rezervoármechanikai értelmezését tehát több lépcsőben végezzük el, éspedig — a nyomásgradiens-mérések alapján meghatározzuk a gáz okozta kútfejnyomás-növekedést és a kapott adatokat összehasonlítjuk a hirtelen lezárt és a gáztalanodott kutak kútfejnyomása között mérhető különbségekkel; — összefüggést keresünk a gáz okozta kútfej nyomás-növekedés, valamint a gáz —víz viszony között; — vizsgáljuk a kútfej nyomások, rétegnyomások, valamint a gáz —víz viszony közötti összefüggést; — a kútfej nyomás-csökkenéseket a gáztartalom-változások okozta nyomásváltozással javítva megkapjuk a telepnyomás-változásokat; — a kapott változásokat összehasonlítjuk az elméletileg várható értékekkel.