Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: A szolnoki hévíztároló rendszer fő jellemzői

A szolnoki hévíztároló rendszer 51 területén, vagyis a Tiszaliget környékén telepített kutak vízénél jóval nagyobb koncentráció mutatkozik az 1000 m-nél sekélyebb rétegek esetében is. Az alsó-felső pannonhatár közelsége is a koncentráció növekedésével jár, miként azt a Damjanich fürdő kútjának vize bizonyítja. Itt jelentkezik ugyanis a maximális összes oldott sótartalom 12 400 mg/l értékkel, amit intenzív vízkőkiválás kísér. A hévíztároló alsó szakaszából származó vizek bróm- és jódtartalma is számottevő (1—4 mg/l közötti érték). A kis koncentrációjú vizek alkali-hidrogénkarbonátos, míg a nagykoncentrációjú vizek általában alkali-hidrogénkarbonátos-kloridos típust képviselnek. í. A hévíztermelés jellemzői a) A hévíztermelés alakulása A szolnoki hévízkutakból 1972. XII. 31-ig összesen 31,25 millió m

3 hévizet termeltek ki. A halmozott vízkitermelés kutak szerinti megoszlását a I. táblázat tünteti fel. A termelési számadatok a rendkívül hiányosan és rendszertelenül vezetett I. táblázat \ szolnoki hévizkutak halmozott vízkitermelésének kutak szerinti megoszlása Hévízkút kataszteri szám A kút neve, ill. helye Összes kitermelt víz millió m

3 1972. XII. 31.-ig 15—20 Tiszaszálló— 1 13,20 15—22 Cukorgyár (Szolnok- -14) 6,45 15—23 MÁV sporttelep 3,00 15—41 Lenin TSz 0,90 15—44 Szolnok—12 1,30 15—40 Szolnok—19 1,20 15—05 Szandaszőllős—7 1,30 15—81 Vegyiművek 1,00 15—82 Damjanich fürdő 1,20 15—95 MÁV kocsimosó 0,75 15—90 Szandaszőllős—13 0,80 15—98 Tiszaliget (KISZ tábor) 0,15 Összesen : 31,25 hévízkútnaplók és a kúttulajdonosokkal történt konzultáció alapján számított és becsült értékek. Meg kell jegyezni, hogy a Tisza Szálló 2. sz. kútját 1972. év végén helyezték üzembe, a SzoÉ—1 (AKÖV), a Sza—3. és a Szo—8. sz. kutak nem voltak üzemben. A hévízkutakat a 5. ábra tünteti fel. 4»