Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZER NYÍLT VÍZFOLYÁSOK VÍZHOZAMÁNAK MÉRÉSÉRE ÉS SZÁMÍTÁSÁRA SZEKERES JÁNOS 1 A hidrológiai adatgyűjtés egyik alapvető feladata a vízhozammérés. A víz­gazdálkodással szemben támasztott egyre magasabb követelmények szükségessé te­szik a vízkészletek mind pontosabb nyilvántartását és ennek érdekében a vízhozam­mérések számának növelését is. Különös gondot kell tehát fordítani a vízhozammé­rési és az adatfeldolgozási módszerek fejlesztésére. Magyarországon a nagyobb folyókon jelenleg mintegy 40 mérési szelvényben évenként átlag 500 — 700 vízhozammérést végeznek. A mérés részletes keresztszel­vény felvétellel kezdődik. A víztükör szélességtől függően 0,2 — 5 m-ként — átlag 50—100 pontban — megmérik a vízmélységet a mérési szelvényben, majd kijelölik ezek közül az 5 — 15 — szükség esetén több — sebességmérési függélyt. Minden sebességmérési függélyen belül átlag 5—10 pontban végeznek vízsebességmérést. (Hazánkban a két- vagy ötpontos módszert nem használják). A sebességmérést rend­szerint 20 fordulatonként jelzést adó forgóműves műszerrel végzik. A mérés során a kerek számú fordulat megtételéhez tartozó időt mérik. A mérési eredmények feldolgozásakor először pontonként kiszámítják a másod­percenkénti fordulatszámot (n p) az z-20 n P= t (l/s) (1) képlettel, ahol z beérkezett jelek száma és t = idő (s), majd függélyenként meghatároz­zák a közepes fordulatszámot. A közepes fordulatszám kétféleképpen számítható attól függően, hogy a mérési pontokat egyenletesen osztották ki vagy sem. Egyenletes pontkiosztásnál a íüggély közepes fordulatszámát (n„) egyszerű átlagolással ь 2 ripi ahol b a mérési pontok száma és n pi a fordulatszám az i pontban. Egyenetlen pontkiosztásnál a mérési pontok közötti függélyszakasz hosszával súlyozott átlagot képeznek az Z ("p/+"*/-!)) ^ n„ = - (3) d v képlet alapján, ahol d pj az i mérési pont távolsága a vízfelszíntől, és d v a függély tel­jes mélysége. ПрЬ A felszínen, a 0 pontban n p o=n p i és a mederfenéken a (6+ 1) pontban Лр(& + 1)=— —. 1 Szekeres János, oki. mérnök, tudományos munkatárs, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (Budapest). 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom