Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Terelőlemezes energiatörő akna 567 a vízugrást követő vízmélység bizonyos magasságot meghalad. Ezt a vízmélységet biztosíthatjuk az alsó terelőlemezről tovább-bukó víz bukónyílásának helyes mére­tezésével, a terelőlemez végén kialakított fog kiképzésével vagy a terelőlemez ferde kialakításával (3. ábra). Két terelőlemez között, a felső terelőlemez és a vízugrás fedőhengere által körül­határolt részen zárt levegőtér keletkezik. Ennek levegőutánpótlásáról — az akna oldalfalába, vagy a kör alakú akna középső oszlopába beépített — levegőztetőcsővel gondoskodni kell. Az aknának a felvízi, illetve az alvízi vízfolyáshoz való csatlakozása a bujtatok, illetve a zsilipek aknáinál szokásos csatlakozási módokkal azonosan alakítható ki. A kör- (ill. sokszög-) keresztmetszetű energiatörő aknánál a felvíznek a bukó­nyílásra hidraulikailag kedvező rávezetése érdekében a legfelső szintet csigaházszerű­en is ki lehet alakítani. (A 2. ábra a csigaházat nem tünteti fel.) A csigaház kialakítása költséges, így azt csak nagy vízhozamok levezetésére alkalmas energiatörő aknáknál célszerű kialakítani. 2 2. Hidraulikai méretezés Az energiatörő aknát abból a feltételből kiindulva célszerű hidraulikailag mé­mind a felvízi, mind az alvízi vízfolyás vízmélysége, kialakuló vízugrás utáni vízmélység egyezzék meg retezni, hogy a terelőlemezeken Ebben az esetben a terelőlemezek egymástól való távolsága: ahol . \H a felvízi és alvízi vízfolyás vízszintje közötti különbség, és л az energiatörő akna emeleteinek a száma. A két terelőlemez közötti lebu­kó víz összetartozó vízmélységeit Agroszkin módszerével számíthat­juk (4. ábra) az alábbi képletek fel­használásával : valamint a egymással. 4. ábra Az akna hidraulikai méretezése (3) Рис. 4. Гидравлический расчет шахтного колодца Bild. 4. Hydraulische Bemessung des Schachtes ahol q a fajlagos vízhozam, ip a se­bességtényező, E a az átbukó víz energiatartalma, TÓ' függvénye az 1'(т с)-пек, értéke táblázatból vehető ki [1] [2]. A közelítő hidraulikai számítás menete a következő: Az emeletek számának önkényes megállapítása után az 1. képlet alapján meg­határozzuk az e emeletmagasságot, majd felvesszük a lu vízugrás utáni vízmélységet, a lemezvastagsággal csökkentett e értéknél valamivel" alacsonyabbra. Ha a vízugrás utáni vízszint a felső terelőlemezt eléri, vagy azt meghaladja, előretolt vízugrás keletkezik. Ha lu érték lényegesen kisebb a lemezvastagsággal csökkentett emeletmagasságnál, gazdaságtalan aknaméretek keletkeznek. 2 A fent ismertetett energiatörő aknát találmányként az Országos Találmányi Hivatalnak bejelen­tették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom