Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
4. füzet - Károlyi Csaba: Adathiányos vízgyűjtők vízkészlet meghatározása
ADATHIÁNYOS VÍZGYŰJTŐK VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA DR KÁROLYI CSABA 1 A gazdasági élet fejlődése azt eredményezte, hogy alapvető kérdéssé vált a döntések meghozatalában a vízigény és vízkészlet pontos ismerete, vagyis a vízkészletgazdálkodás. A vízkészlet-gazdálkodás mérlegmódszeréből következően a gyakorlati és elvi számítások egyik legfőbb eleme a természetes felszíni vízkészlet. Ezt a készletet legcélszerűbb a vízkészletek eloszlását jellemző tapasztalati eloszlásfüggvénnyel jellemezni. Gyakorlati szempontból előnyösen lehet a tapasztalati eloszlásfüggvényeket az őket közelítő simuló eloszlásfüggvénnyel helyettesíteni, mert ezek matematikailag könnyebben és eredményesebben kezelhetők [1]. A vízkészletek iránt egyre növekvő igény szükségessé teszi, hogy adatsorral, illetve észleléssel nem rendelkező vízgyűjtők vízjárását meghatározzuk. Erre a célra rendelkezésre álló módszerek egyrészt pontatlanok, illetve megbízhatóságukról nincs pontos adatunk, másrészt nem alkalmasak a teljes valószínűségi tartomány jellemzésére, mert csak a maximum, minimum, illetve a várható érték becslésére szolgálnak. A vízhozamok és egyéb tényezők közötti összefüggések vizsgálatához Domonkos M. végzett előkészítő munkát [9], amelynek során a felszíni vízkészlet jellemző havi vízhozamok eloszlását vizsgálta 16 magyarországi, nagymúltú, megbízható vízfolyás-szelvényben. Az eloszlásfüggvényeket a napi középvízhozamokból határozta meg, hogy az értelmezési tartomány tartalmazza a legkisebb és legnagyobb értékeket is, amelyeket a havi középértékek „elnyelnek". A kutatás eredményeként egységes eljárással rendelkezésünkre állnak a jelentős magyarországi vízmérőhelyek szabatos matematikai statisztikai módszerrel meghatározott legjobban simuló eloszlásfüggvényei, illetve a függvények előállításához használható paraméterek. A kutatási munka eredményeként Domonkos M. azt is megállapította, hogy ha országosan egységes simuló-eloszlásfüggvény alkalmazásának előállítása a cél, akkor erre a három paraméteres lognormális eloszlásfüggvény ajánlható. Majd leszögezi, hogy az ott ismertetett nagyvolumenű számítási munka eredményeként kapott adatanyag további érdemi kutatómunka alapjául szolgálhat az eredmények általánosítása, illetve az eredmények más tényezőktől való függésének feltárása vonatkozásában. Alábbi tanulmányunkban az a célunk, hogy a vízhozamok eloszlását jellemezzük. Tesszük ezt elsősorban kisvízgyüjtőkön olyan adatok felhasználásával, amelyek meghatározása egyszerű és nem ütközik nehézségbe. A feladat megoldása a vízgyűjtő jellemzők, mint például a terület nagysága, alakja, esése, vízbevétele, stb. és az 1 Dr Károlyi Csaba oki. mérnök, szakmérnök, a Közép-danaoölgyi Vízügyi Igazgatóság Műszaki Tervezési Osztályának vezetője (Budapest).
