Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
1. füzet - Wisnovszky Iván: A települések csapadékcsatornázásának hidrológiai vizsgálata
38 Wisnovszky Iván A csapadékcsatorna hálózat és annak műtárgyai megfelelő méretűek, ha a mértékadó igénybevételt, vagyis a mértékadó zápor csúcshozamát optimálisan telt szelvénnyel károsodásmentesen levezetik. Feltételezve, hogy a csatorna tetővonala legalább 1,5 m-rel van a terepszint alatt, tűrhetőnek tekintjük azt az igénybevételt, amelyet 1,5 m nyomással szállít a hálózat és annak műtárgya. Ha ezt elfogadjuk, számítható, hogy a csatornahálózat jelentős károsodás nélkül képes szállítani a mértékadó hidraulikai igénybevétel 1,5—1,7-szeresét. Ha tehát a műtárgyak méreteit és a csatornaszemek számát a mértékadót meghaladó csapadékvíz öszszegyűjtésére, illetve szállítására építik ki, akkor a csapadék okozta károsodás kockázatát lényegesen csökkenteni lehet a védett értékekben. Ez annyit jelent, hogy a védett értékek károsodásának átlagos ismétlődési ideje 5, 10, 20 év is lehet kis nyomással való vízszállítás esetén. Az elmondottakból következik, hogy a mértékadó hidraulikai igénybevétel 1, 2 és 4 éves ismétlődési ideje a védett értékek szempontjából külön értékelést érdemel, ha a hálózat műtárgyai és kiegészítő berendezései képesek szállítani a csatornahálózat által kis nyomással szállítható vízhozamtöbbletet. Csakis ennek a vízszállítási többletlehetőségnek a figyelembevételével lehet elfogadni az Európában általános igen kis ismétlődési időt a csapadékcsatornázás esetében, a védett értékek fokozatos növekedése és magas szintje miatt. * * * A külföldi és hazai csapadékcsatornázási kísérletek eredményeinek értékelése alapján összefoglalásként az alábbi következtetéseket tehetjük. 1. A települések csapadékcsatornázásának külföldi hidrológiai kutatása során feltárták, hogy a racionális méretezési módszer lefolyási tényezője számítható a vízgyűjtőterület jellemzőiből, ami lényegesen jobb közelítés az eddigi táblázatok alapján végzett becsléseknél. 2. A települések árvízhidrológiai vizsgálatához célszerű hasznosítani egy hazánkban eddig nem alkalmazott vízgyűjtőterületi jellemzőt, a vízzáró felületi tényezőt (R). 3. Van Siecle olyan egységnyi árhullám jellemzőket tett közzé, amelyeknek adapált értékei az ún. vízgyűjtőterületi tényező függvényében — feltehetően hazánkban is — hasznosíthatók. 4. A bemutatott hidrológiai vizsgálatok világosan feltárják az árhullámok tetőző vízhozamai növekedésének, valamint az összegyülekezési idő csökkenésének törvényét a településfejlődés függvényében. 5. A hazai rövididejű csapadékok vizsgálata feltárta, hogy hazánkban egy csapadéktörvénnyel fejezhető ki a különféle előfordulási valószínűségű csapadékok intenzitásának és a csapadék időtartamának összefüggése. 6. A hazai csapadékcsatornázási kutatás igazolta a racionális méretezési módszerhez kidolgozott a = / (R, J) összefüggés helyességét, ezért az összefüggés hazai gyakorlati alkalmazása indolkolt. 7. A miskolci csapadékcsatornázási kísérleti területre kidolgozott pillanatnyi egységnyi árhullámképek alkalmazása során bebizonyítottuk, hogy azok igen jól használhatók a települések hidrológiai vizsgálata során a linearitás határain belül, mint hidraulikai hatásábrák.