Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

3. füzet - Váradi Gyula: Vízellátó hálózatok talajkorrozió elleni védelme

388 Váradi Gyula 4. ábra. Katódvédelemből eredő kóboráram veszélyeztetés Fig. 4. Danger de courant vagabjiul du Л la protection cathodique Bild 4. Gefährdung durch vagabundierende Ströme, verursacht durch Kathodenschutz ható, ugyanis, ha a csővezeték és a talaj potenciálját egy mérőszonda segítségével mérjük, a közlekedés ritmusa szerinti cső-talaj potenciálváltozásokat észlelhetünk. A kóboráram veszélyességének megítélése aszerint történik, hog}

7 az milyen mérvű pozitív irányú potenciálváltozást hoz létre a csővezetéken. A katódos védelemből származó kóboráramhatást a 4. ábra szemlélteti. A katódos védelem kóboráramhatása nem védett vezetékre akkor tekinthető veszélyesnek, ha a védett vezetek katódvédelmi rendszerének ki-bekapcsolásakor 100 mV-nál nagyobb mértékben változik meg a nem védett vezeték talajhoz viszonyított potenciálja. 2. Talaj korrózió elleni védelem katódos védelemmel a) Általános megjegyzések A talajba helyezett csővezetékek korrózióvédelmének klasszikusnak mondható, leginkább elterjedt módszere a szigetelés — más néven passzív védelem. Azonban már régóta köztudomású, hogy tökéletes bevonat nincs, vagy ilyennek költségei megengedhetetlenül magasak lennének. A leggondosabban kivitelezett csőszigetelésen is észlelhető porózusság, mechanikai sérülés, valamint hajszálrepedés. Ezek korróziós áramok kialakulásához — korróziós gócok képződéséhez — vezethetnek. A folyamat során a csőfalon bemaródások keletkeznek és végül a lyuk áthatol a cső/alon. Annak érdekében, hogy a védőbevonat csupasz pontjainál létrejövő csőkorróziót megakadályozzuk, katódos — vagy aktív — védelmet keli alkalmazni. Ennek a védelemnek alkalmazása leggazdaságosabban a passzív védelemmel együttesen valósítható meg. (Ennek alátámasztására a későbbiek során visszatérünk.)