Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
3. füzet - Déri József: Talajvízdúsítás a vízimérnöki gyakorlatban
Talajvízdúsítás .'57 1 4. ábra. Talajvízdúsító árok és víztermelő kutak rendszere Fig. 4. Ground water recharging ditch combined with producing wells. 1 = treated surface water, 2 = withdrawal, 3 = wells, 4 = pervious lager, 5 = impervious lager Bild. 4. Kombination von Anreicherungsgraben und Entnahmebrunnen. 1 = gereininigtes Oberflächenwasser, 2 = Wasserentnahme, 3 = Brunnen, 4 = wasserführende Schicht, ô = undurchlässige Schicht Célszerű, ha az árkok fenékszintje eléri a talajvízszintet. Általános szabályként fogadható el az. hogy a talajvízdúsító árkokat nem töltik teljesen tele szűrőhomokkal, ugyanis a beszivárogtatás az árkok fenekén és oldalrézsűin keresztül történik (4. ábra). A Német Szövetségi Köztársaságban az erősen iparosodott régiókban széles körben alkalmazzák a felszíni talajvízdúsító rendszert. Hamburgban 11 rn vastag vízvezető rétegre telepítettek talajvízdúsító árokrendszert. A vízvezető réteg felső szintje 5,6 méterre van a talajfelszín alatt. A 272 db termelő kutat 7 km összhosszúságú vonalban telepítették. A kútsor két oldalán, mintegy 50 méterre húzódnak a talajvízdúsító árkok. Ezeket az árkokat az Elbából szivattyúzott felszíni vízzel táplálják. A 6 méter széles árkok összhosszúsága 1 millió méter; így a beszivárogtató teljes felület 6 millió m 2. A talajvízdúsító rendszer összesen 22 000 lia területet foglal el. A beszivárogtató árkoktól a termelő kutakig mintegy 60 nap alatt jut el a víz. Az árkokban a beszivárgási sebesség 0,02 m/nap. Ilyen feltételek figyelembevételével naponta 133 000 nr' vizet szivárogtatnak be. A napi vízkitermelés 90 000 -100 000 nv>, melynek mintegy 60%-a a beszivárogtatott víz. E rendszer esetében a nyers vizet nem tisztítják. A talajvízdúsító árkokból évente egyszer eltávolítják a növényzetet.
