Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

3. füzet - Déri József: Talajvízdúsítás a vízimérnöki gyakorlatban

364 Déri József ben; a hátrányok közé sorolható az, hogy ma még nincsenek megalapozott elméleti és gyakorlati módszerek a modell és a valóság összekapcsolására, a mérethatás becslésére, továbbá a talajvízdúsítással kapcsolatos hidraulikai, kémiai és biológiai szimultán folyamatok egymásrahatásának elemzésére. A talajvízdúsítás módszerei és eszközei A talajvízdúsítás módszerei és technikai eszközei a műszaki-gazdasági és technológiai fejlettség színvonalától, a hidrobiológiái, hidrogeológiai és geohidrokémiai adottságoktól, a vízügyi politikától, a víz gazdasági szerepétől és jelentőségétől függően alakultak ki és terjedtek el. Az iparilag erősen fejlett országokban ma már kiterjedten alkalmazzák a beruházás- és bonyolult szakismeret-igényes módszereket (kutakat, medencéket, stb.). A természeti és műszaki adottságoktól valamint a vízgazdálkodási célkitűzésektől függően felszíni, felszín alatti és komplex talajvízdúsító rendszerek alakultak ki. a) Felszíni talajvízdúsító rendszerek A felszíni vagy felszín közeli talajvízdúsító rendszerek esetében általában egy megfelelően kialakított szűrőréteg és az alatta levő természetes háromfázisú talajtér játszik döntő szerepet. A talajtér, valamint a technikai adottságok nyújtotta lehetőségek különféle felszíni talajvízdúsító rendszerek kialakulását eredményezték. Árasztásos (vad) dúsítás Az árasztásos dúsítást természetes mélyedés, vagy gátakkal körülvett medence segítségével létesítik a vízfolyás közelében. Ebben az esetben általában a vízfolyásokból közvetlen kiemelt vizet használják, és azt minimális mértékben tisztítják. Tapasztalatok szerint a viszonylag kis mélységű vízborítás eredményezi a leghatékonyabb beszivárgást, így igen kis beruházással kialakítható az árasztásos talajvízdúsító rendszer. E rendszer hátránya azonban az, hogy a be szivárogtató felület gyakori és igen gondos karbantartást igényel. Az elmúlt évtized folyamán a Fővárosi Vízmüvek (Budapest) eredményesen alkalmazta az árasztásos talajvízdúsítási technikát (Pusztay, 196S.). San Antónió város környékén a felszíni vizeket erősen repedezett mészkőrétegekbe vezetik. Ahol a mészkő a felszínre tör, kis magasságú keresztágakat építettek ; ezek lehetővé teszik a mészkőfelszín elárasztását. A repedéseken történő beszivárogtatás hatására a felszín alatti üregekben víztározás jön létre, ami az eredeti felszín alatti vízkészletet számottevően növeli. A dúsított karsztvizel ivó- és öntözővízellátásra használják. Esöszerü talajvízdúsitás Abban az esetben, amikor a talajvíz a talajfelszín közelében van és a talaj víznyelőképessége kedvező, akkor az esöszerü talajvízdúsítási technikát alkalmazhatjuk. Ebben az esetben a talajfelszínre permetezett víz beszivárog a talaj térbe és egy bizonyos szivárgási úthossz után kutak segítségével termelik ki a dúsított