Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

3. füzet - Dégen Imre: Költség-haszon elemzés matematikai módszerei a vízgazdálkodásban

308 Déaen Imre / w= beruházások és tartósan lekötött forgóeszközök költsége az i-edik évben, I m = a kapacitások maradvány értéke a Г-edik évben, r = diszkont tényező, T = időperiódus hossza. A mű megépítése gazdaságilag indokolt lia a mutató értéke pozitív. Minél nagyobb a nettó eredmény, annál előnyösebb a változat. Ha az eredmények és a költségek időben változók, akkor szintén az összes bevétel és az összes költség azo­nos időpontra való diszkontálásával, vagy felkamatolásával végezhető el a számí­tás. 3. Belső kamatláb alapjárt is hozható döntés a legkedvezőbb létesítményválto­zatra vonatkozóan. Belső kamatlábon azt a kamatlábat értjük, amelynél a megha­tározott időpontra diszkontált költségek és jövedelmek értéke egyenlő zérussal, vagy más szóval, amelynél a beruházás időpontjára diszkontált jövedelmek és a beruházási költségek egyenlők egymással. Azaz t I 2Е,­7-I=0. 1=1 r ahol: E, = az i-edik évi tiszta eredmény / = beruházási költség r =(l+p/100) kamatláb. Ebből az egyenletből a gyakorlatban rendszerint próbálgatással számítjuk ki a belső kamatlábat. Minél nagyobb a belső kamatláb, annál kifizetődőbb lesz a be­ruházás. Ez alapján több beruházási változat közül az lesz a legkedvezőbb, ame­inelyikhez tartozó kamatláb a legnagyobb. A beruházási, fejlesztési döntéseken túlmenően, a működéssel, üzemmel kap­csolatban is szükséges a költség-haszon elemzés alkalmazása. A képletekben ez esetben az üzem bevétele, illetve költségei szerepelnek. Az optimalizálandó cél és az azt meghatározó tényezők közötti összefüggés kü­lönböző matematikai összefüggésekkel fogalmazható meg. Ha az összefüggést ana­litikusan fogalmazzuk meg és ez a függvény nem lineáris, akkor a differenciálszámí­tást alkalmazhatjuk a függvény szélső értékének meghatározására. Ez esetben beszélünk marginális programozásról. A programozási modellek másik csoportja a cél és az azt befolyásoló tényezők közötti kapcsolatot nem egyetlen függvény formájában fejezi ki, hanem célfüggvényből és korlátozó feltételekből építi fel a tevékenység modelljét. Ha a célfüggvény és a feltételi egyenletek line­árisak lineáris programozásról beszélünk. Nézzük először a differenciálszámításon alapuló költség-haszon elemzést. 3. Differenciálszámítás alkalmazása a költség-haszon elemzésben A működés, üzem elemzésének elterjedt módszere a differenciálszámítást al­kalmazó marginális programozás, bár a fejlesztés optimális változatának meghatá­rozására is alkalmazható. A leggyakrabban előforduló funkcionális közgazdasági összefüggések, amelyek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom