Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Wisnovszky Iván: A települések csapadékcsatornázásának hidrológiai vizsgálata

A települések csapadék-csatornázása 23 Összehasonlítva beszivárgási görbéinket a városi lefolyásvizsgálatok során külföldön használt Horion-görbékkel, a következő megállapításokat tesszük. A szokványos Horton-görbék kezdeti értékeit nem állapították meg a miskolci mérésekhez hasonló pontossággal, mert a nagyobb vízgyűjtő területekre mérték­adó hosszabb — egy órát meghaladó — időtartamokra a beszivárgás kezdő értékén hosszabb kezdeti időszak átlagértékét vették fel. A miskolci mérésekhez azonban az igen rövid — hozzávetőleg 10 perc — időtartamú folyamatok rögzítése elenged­hetetlen, azért a beszivárgás kezdeti értéke nagyobb a Horlon-Ше kezdő értéknél. A miskolci mérések alapján a beszivárgás rövidebb idő alatt éri el a közelítően állandó intenzitást, mint a külföldi mérések szerint. Az 1972. évi mérések során 11, az 1973. évi mérések során pedig 8 árhullám csapadék és vízállás észleléseit értékeltük. Az értékelés kiterjedt az árhullámot ki­váltó csapadékra, a belőle keletkező árhullám csúcshozamaira és víztömegeire az észlelési szelvényekben. Ezekből számíthattuk árhullámonként a lefolyásra kerülő csapadék értékeit. További számításaink szempontjából nem közömbös, hogy a le­folyó árhullám tömegének és az iniciáló csapadék tömegének arányát állandónak vettük egy-egy zápor során, bár kétségtelen, hogy ez az arány nem azonos a zápor kezdetén és végén. A mérések során sok hiba fordult elő a mérőberendezésekben, illetve több olyan kis intenzitású záport észleltünk, amelyek nem okoztak regisztrálható árhullámot a legkisebb vízgyűjtő területű 4. észlelőhelyen. Emiatt egyetlen egyidejű, négy he­lyen rögzített árhullámot sem jegyeztek fel az észlelés első két évében. Ez ugyan nem okozott különösebb problémát az értékelés során, mégis emiatt veszített érté­kéből az adatsor. A csapadék és vízállásadatokból meghatározták három mérési szelvényben — az 1., 2. és 3. mérési pontokon — az 1 mm/perc lefolyást okozó csapadékból kelet­kező pillanatnyi egységnyi árhullámképeket. Ezek a hidraulikai hatásábrák igen értékes segítséget adtak a későbbi árhullám szimulációkhoz és lehetővé tették a 4. ábrán bemutatott Eagleson-íéle grafikonok hazai használhatóságának vizsgála­tát igen kis városi vízgyűjtő területen. A pillanatnyi egységnyi árhullámképek­ből könnyen meghatározhatók voltak az 5 mm-es lefolyást okozó csapadék egy­ségnyi árhullámképei, amelyeknek tetőző vízhozamait feltüntettük a 4. ábrán. A tetőző vízhozamok jól illeszkedtek Eaf/leson grafikonjainak kisebb vízgyűjtőterü­li tényezők irányában logaritmikusan extrapolait szakaszaihoz, de az időtényező grafikonjainak extrapolait szakaszaihoz nem voltak illeszthetők a miskolci terü­leten mért időtényezők értékei. A miskolci egységnyi árhullám csúcshozamok illeszkedése Eagleson grafikon­jaihoz azt mutatja, hogy a csúcshozamokkal kapcsolatos hazai tájékozódásra fel­használhatók az Egyesült Államokban kidolgozott grafikonok. Az időgrafikonokkal kapcsolatos illeszkedés hiányából nem vonunk le ellenkező következtetést, mert a kis vízgyűjtőterületi tényezők irányában való extrapoláció összegyülekezési idő szempontjából amúgy is több problémát vet fel. A pillanatnyi egységnyi árhullámképeket a 10. ábrán mutatjuk be. Ezek a pil­lanatnyi egységnyi árhullámképek minden előforduló záporból keletkező lefolyás szimulációját lehetővé teszik kézi és gépi számítással egyaránt. Tekintsük át az 1973. VII. 1-i zápor értékelését a miskolci kísérleti területen, elsősorban az érté­kelés bemutatása érdekében. Rendelkezésünkre állnak az értékelésre a csapadékidó'sor (11. ábra felső része) és

Next

/
Oldalképek
Tartalom